image.aspx?id=5e5e297c-ebaa-4832-be39-ef46dccf98a5

Emlékszik a rendszerváltás utáni első robbantásos támadásra?

Nem túl sikeres a rendőrség, ha robbantásos merénylet elkövetőjét kell kézre kerítenie: a 90-es évek alvilági leszámolásainak – vagy jelzéseinek – többsége homályban van, mint ahogy nem találják azt az elkövetőt sem, aki két éve egy banknál robbantott. Pedig 135 nyomozót állítottak az ügyre. A rendszerváltás óta több tucat támadásról tudni.

A rendszerváltás előtt nem sokkal, 1989. február 17-én felrobbant egy bomba a piros metrón, az Astoria és a Deák Ferenc tér között. Csodával határos módon senki sem sérült meg. A metróban 100 ember utazott, a házi készítésű csőbomba a hátsó peronon robbant fel, átszakította a kocsi tetejét. A metró személyzete hallotta a robbanást és sejtette, hogy valami baj van, mégsem állt meg az alagútban, hanem bevitte a szerelvényt a Deák téri állomásra, csak ott nyitották ki az ajtókat. A történetet később a fődiszpécser mesélte így, aki szerint ellenkező esetben tömegpánik tört volna ki. A metrós robbantót azóta sem kapták el.

A rendszerváltás utáni első merényletet a Ferihegyi gyorsforgalmin követték el, 1991. december 23-án. A támadás a Szovjetunióból kivándorló zsidók ellen irányult, de szerencsére elvétették a célt, a rendőri biztosítással közlekedő autóbusz már elment az út mellé helyezett pokolgép mellett, mikor az működésbe lépett. A robbanás ereje nekilökte a konvojt záró rendőrautót a busznak, mindkét jármű kigyulladt. Mindenki ki tudott menekülni az égő járművektől, a rendőrök súlyos égési sérüléseket szenvedtek. A buszban utazók közül négyen sérültek meg könnyebben. A merénylők elmenekültek, de nyolc évvel később, 1999. szeptember 15-én elkapták őket Bécsben, mikor egy bank körül ólálkodtak. A fegyvert rántó Horst Ludwig Meyert agyonlőtték, míg Andrea Martina Klumpot más ügyben ítélték el, a ferihegyi robbantással csak 2001-ben hozták kapcsolatba, és végül 12 évet kapott.


Horst Ludwig Meyer holtteste

© AFP / APA / Artinger Guenter

A középiskolás ketchupos robbantó

Négy merénylet is történt 1994 nyarán, az első Szegeden, ahol egy idős nő a Rókus templom kapujában talált műanyag zacskót a buszmegálló kukájába dobta, a zacskó felrobbant, egy nő súlyosan megsérült. Pár nappal később a Parlament 19-es kapujánál, majd a Halászbástyánál is robbantottak. Utóbbi kettőnél nem sérült meg senki, csak anyagi kár keletkezett. Akkoriban azt gyanították, a három eset összefügghet, de az elkövetőket nem találták meg, ahogyan a magyarországi robbantások jelentős hányadának elkövetőit sem. Ugyanabban az évben egy szeptemberi hajnalon Balatonlellén egy diszkó bejáratát robbantották fel sörétes kézigránáttal, de nem sérült meg senki, és kiderült, hogy a robbantást a konkurens szórakozóhely vezetője által felbérelt emberek követték el.

1995-ben egy támadás volt, szenteste, Szegeden, ahol az egyik római katolikus templom ablakán dobtak be gyúlékony anyaggal töltött palackot. Ezt az elkövetőt sem találták meg.

1996-ban Piliscsabán robbantottak egy Volánbuszon, három utas súlyosan, egy ember könnyebben sérült meg, azt megelőzően pedig egy esztergomi üzletben találtak egy robbanószerrel töltött ketchupos flakont, és kiderült, hogy a két eset összefügg. A rendőrség egy 17 éves diákot fogott el, aki beismerő vallomást tett. 14 évre ítélték, azóta már kiszabadult.

Budapesten októberben és decemberben robbantottak: a Wesselényi utcában a zsinagóga közelében felrobbant egy szemetes, a Rákóczi úti Patyolatnál pedig egy poroltóból, házilag készített csőbomba. Az elkövetők homályban maradtak.

1997-ben pártszékházakat támadtak meg, két MSZP-s és egy SZDSZ-es irodánál robbantottak, illetve utóbbi előtt csak robbantottak volna, ott két percccel az élesedés előtt hatástalanították a szerkezetet.

Maffialeszámolások

„Ami ma Magyarországon van, az nem közbiztonság” – mondta Horn Gyula miniszterelnök 1998 februárjában, a Fenyő-gyilkosság után, mire Kuncze Gábor akkori belügyminiszter igen berágott. Pedig a leszámolások java még csak ezt követően történt: abban az évben 28 robbantás történt. Továbbra is célpontban maradtak pártszékházak, ám szintet léptek a merénylők: Torgyán József kisgazda pártelnök házánál és Szájer József Fidesz-alelnök – amúgy általa nem lakott – lakásánál is robbantottak. Senki sem sérült meg. Az SZDSZ-es Kecskés Ákos képviselőjelölt kukája is felrobbant. Az biztosnak tűnt, hogy a Torgyán és Szájer házánál használt bomba töltete megegyezett. Az elkövetőket nem kapták el.

Abban az évben kezdődtek a különböző leszámolások is – részletes lista itt –, presszókat, bárokat, szórakozóhelyeket ért támadás. A darabra sok támadásban viszonylag kevés ember sérült meg – olykor vétlen járókelők is –, zömmel autókat vagy adott esetben üres épületeket robbantottak fel.

És jött az eddigi legtöbb halálos áldozatot követelő merénylet, az Aranykéz utcai robbantás. Július 2-án egy ott parkoló Polski Fiat alatt nagy erejű pokolgép robbant, 4 ember meghalt, több mint 20 ember megsérült. A merénylet célpontja és egyik áldozata Boros Tamás vállalkozó volt. Az elkövetéssel már akkor meggyanúsították Jozef Rohácot és szlovák társait. Rohácot végül idén március végén ítélték el jogerősen életfogytiglan tartó börtönbüntetésre – más bűncselekmények miatt is –, a felbujtó Portik Tamás 13 évet kapott.


© AFP / MTI / Mihádák Zoltán

1998. augusztus 18-án menet közben robbant fel egy Porsche a dél-budai tehermentesítő úton. A kocsi vezetője, egy százhalombattai vállalkozó életveszélyes sérüléseket szenvedett. Ezt a támadást a Koszi-klánhoz kötötték, a bűnszervezet tagjai összesen 260 évet kaptak a különböző bűncselekmények – köztük ezen támadás – miatt, 2012-ben.

Az alvilági – feltételezhetően az olajügyekhez is tartozó – leszámolások a következő években is folytatódtak. 1999-ben 12, 2000-ben 7, 2001-ben 5 robbantás volt összesen. A 2001-es, Dembinszky utcai támadásban egy 48 éves férfi meghalt, 21 éves élettársa súlyos sérüléseket szenvedett. A férfit távirányításos bombával ölték meg, lapinformációk szerint a felrobbantott férfi az 1999. április 12-én, Tahitótfaluban megölt Seres Zoltán üzleti-baráti köréhez tartozott.

Jöttek a Magyarok Nyilai

2002-ben egy kertbe dobtak csak gránátot, a következő években 2-2 robbantás volt, az egyik véletlenül történt. A Nyugati téren a villamoson robbant fel egy fiatalember hátizsákja, a házi készítésű robbanóanyagot állítása szerint saját védelmében hurcolta magával. Feltáró vallomását itt olvashatja. Az esetnek két súlyos és hat könnyebb sérültje volt. 2004-ben nem jogerősen 2,5 év börtönre ítélték, a per folytatásáról nincs hír.

Folytatódott a politikusok háza elleni támadás: az SZDSZ akkor elnöke, Kóka János épülő házára dobtak Molotov-koktélt 2007. december 15-én, ami miatt kisebb tűz ütött ki. A biztonsági őr észrevette a támadást, a tüzet eloltotta. Ezt, illetve további támadásokat a Budaházy György vezette Magyarok Nyilaihoz kötötte az ügyészség, Budaházyt és társait nemrég ítélte el a bíróság. Kóka háza mellett Hiller István akkor oktatási miniszter házánál, Szilvásy György titkosszolgálatokat felügyelő miniszer vidéki otthonánál, pártirodáknál is robbantottak Molotov-koktélt, hozzájuk kötötték az egyik bankautomata elleni támadást is, de ők támadtak meg egy jegyirodát és egy melegbárt is. Ezek a támadások terrorcselekménynek minősültek az ügyészség szerint, Budaházy 13 évet kapott, nem jogerősen.


Tatárszentgyörgy, 2009

© Fazekas István

Az utolsó előtti támadás

2014 januárjában a budapesti Lehel utcai bankfióknál robbantott egy máig ismeretlen elkövető. Hiába állítottak rá 135 nyomozót az ügyre, hiába voltak kamerafelvételek a motoros elkövetőről, még az sem derült ki, hogy az illető egyáltalán mit akart.

A rendszerváltás éveitől máig elkövetett robbantásos támadások jelentős részénél az elkövetőt nem találták meg. Terrorcselekménynek csak a Ferihegyi úti buszrobbantást és a Budaházyék által elkövetett támadássorozatot minősítették, egyelőre ezzel a mostani, Teréz körúti robbantás esetében is várnak, miközben azt azért hozzáteszik, hogy ahol bombával robbantanak egy városban, ott beszélhetünk terrorakcióról. A rendőrség munkáját most az segítheti, hogy a robbantás egy teljesen bekamerázott, forgalmas városrészen történt.

Original Article