Nem nyerünk a réven

Az elmúlt hetekben elindultak a találgatások arra vonatkozóan is, hogy az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból (és ezzel együtt a vámunióból) való kilépése esetén milyen vámügyi együttműködésekre lesz lehetősége.

A cikk a hirdetés után folytatódik A felmerült elképzelések az együttműködés teljes spektrumát felölelik, egészen az Európai Unióval folytatott kereskedelmi kapcsolatok minimalizálásától a Törökországgal kialakított vámunióhoz hasonló együttműködésig. Bármelyik úton is halad tovább az Egyesült Királyság a kilépés után, azzal mindenképpen szembe kell néznie, hogy az ország által közvetlenül alkalmazott uniós vámjog helyett saját, nemzeti vámjogi szabályozást kell létrehoznia.

Az 1968-ban alakult vámunió történetének egyik mérföldköve volt a Közösségi Vámkódex megalkotása és 1992-es elfogadása, amely az Európai Unió tagállamai számára egységes és közvetlenül alkalmazandó vámjogi környezetet teremtett. Ezt váltotta fel 2016. május 1-jén az Uniós Vámkódex, melynek egyik fő célkitűzése pont a tagállamok által kialakított vámjogi gyakorlat egységesítése volt.

A fentiek alapján már sejthető, hogy abban az esetben, ha valóban megszűnik az Egyesült Királyság EU-s tagsága, mind a jogalkotóknak, mind a gazdálkodóknak számos olyan vámjogi bizonytalansággal kell szembenézniük, melyek jelenleg még talán fel sem merültek.

Kérdéses, hogy miként tudják a brit gazdálkodók alkalmazni az uniós vámjog alapján megszerzett engedélyeiket. Egyes esetekben – például vámeljárások egyszerűsítéseire vonatkozó engedélyek tekintetében – feltételezhető, hogy a jogszabályi háttér átemelésével bizonyos engedélyek továbbra is érvényben fognak maradni. Az uniós vámjog által 2008-ban létrehozott engedélyezett gazdálkodói (AEO) engedélyek azonban jellemzően az uniós vámjog viszonylatában jelenthetnek előnyöket a gazdálkodók számára. Bár az Európai Uniónak jelenleg több országgal is fennáll az AEO-engedélyek kölcsönös elismerésére vonatkozó egyezménye, kérdés, hogy az Egyesült Királysággal is sor kerülhet-e hasonló megállapodásra, és ha igen, mikortól. Ha nem, akkor az Egyesült Királyság több mint 400 AEO-engedélyes gazdálkodójának azon erőfeszítései, hogy engedélyüket fenntartsák, tulajdonképpen hiábavalók.

Bizonyos kérdések ráadásul nemcsak a brit gazdálkodóknak, hanem az európai uniós gazdálkodók számára is fejfájást okozhatnak. Tegyük fel például, hogy egy magyarországi vállalat logisztikai megfontolások miatt az import vámkezeléseit az Egyesült Királyságban kezdeményezi (melyre az Európai Unió összes tagállamában egyaránt lehetősége van), és az általa importált termékekre jelenleg alkalmazott vámtarifaszámhoz tartozó vámtétel alapján jelentős vámot fizet. A beszállítójától kapott információk alapján ugyanakkor évekkel később, az Egyesült Királyság kilépését követően felülvizsgálja a korábban alkalmazott vámtarifaszámot, és megállapítja, hogy az importált termékekre alkalmazott helyes vámtarifaszámhoz nullaszázalékos vámtétel tartozik. Ennek alapján a múltra nézve lehetősége van a korábban – a helytelen vámtarifaszám alkalmazásával – megfizetett vám visszaigénylésére. A visszaigénylést azonban annál a vámigazgatóságnál kell kérelmezni, amelynél az importvámeljárást kezdeményezték. A kilépést követően a brit vámhatóságot azonban már nem kötik az Uniós Vámkódex rendelkezései, így a gazdálkodó nem tudja érvényesíteni a visszaigénylési jogot. Ha az Egyesült Királyság jogalkotói olyan átmeneti szabályokat határoznak meg, amelyek alapján ilyen esetekben érvényesíthető a vámvisszaigénylés, továbbra is kérdéses, hogy azt mely költségvetés fogja fedezni.

Szintén bizonytalan, hogy miként tudnak majd működni a jelenleg kialakított (illetve az Uniós Vámkódex által bevezetett újdonságokra tekintettel kialakítani tervezett) struktúrák. Mihez kezdenek például azok a vállalatcsoportok, amelyek pont egy olyan egységes engedély alapján folytatnak vámeljárásokat, melyet a vállalatcsoport brit tagja számára az Egyesült Királyság vámhatósága adott ki? És végül: mihez kezdenek majd a jogalkalmazók, akiknek az Egyesült Királyság kilépésével az EU egyik leginformatívabb vámhatósági honlapjától is el kell búcsúzniuk?
Mindezen felvetésekre idővel talán választ kapunk majd, azonban az semmiképp sem elhanyagolható kérdés, hogy ezt követően mennyi időnk marad még a felkészülésre. Szerző: Mák Dorottya Virág, a PwC Magyarország szenior tanácsadójaOriginal Article