Nehéz helyzetben a Fed

Rekordmagasságba szöktek a New York-i tőzsdeindexek, amikor péntek délután kiderült, hogy júliusban, a legvérmesebb várakozásokat is meghaladva, 255 ezer új állást töltöttek be a munkaadók az Egyesült Államokban. A szintén nagyon erős júniusban 292 ezren helyezkedhettek el, így tényleg kisiklásnak bizonyul a május, amikor csupán 24 ezer munkahely keletkezett (a számokat akkor a Verizonnál kezdett sztrájk is befolyásolhatta). A dollár érdemben erősödött a hírre, hiszen a devizakereskedők ezek után a kamat emelkedésére számítanak. A tőzsdeindexeket pedig az a bizonyosság rántotta fölfelé, hogy élénkülés ígérkezik a második fél évben Az S&P 500 meghaladta a 2180-as, a Dow a 18 540-es szintet.

A cikk a hirdetés után folytatódik Az utóbbi három hónapban átlagosan 190 ezer állást kínált az állami és a magánszektor, ez beleillik a megelőző tizenkét hónap folyamatába. A júliusi adatsor szerint a munkanélküliségi ráta maradt 4,9 százalék, a megszűnő munkahelyek által sújtott bányászatot kivéve minden ágazatban stagnált vagy emelkedett a foglalkoztatás. Javult az aktivitási ráta is, de kissé növekedett azoknak a száma, akik kényszerűségből dolgoznak részmunkaidőben, holott teljes elfoglaltságot keresnek.
Kedvező, hogy a bérek is mintha emelkednének, az éves összevetésű változás 2,6 százalékot jelez, ez magasabb az inflációs mutatónál. Ezek az adatok elég meggyőzőnek látszanak ahhoz, hogy a Federal Reserve döntéshozói megfontolják a tavaly decemberben megkezdett szigorítás folytatását. A határidős jegyzések alapján 18-ról 26 százalékra emelkedett annak eshetősége, hogy már szeptemberben lépnek, a decemberi emelésé pedig 37-ről 47 százalékra nőtt. Az elemzők többsége egyelőre inkább azon a véleményen van, hogy a nyíltpiaci bizottság legalább decemberig vár, hogy tisztább képet kapjon a gazdaság állapotáról (arról nem beszélve, hogy addigra lemegy az elnökválasztás is).

A növekedési ütem egyelőre lanyha. A múlt év utolsó negyedében mér 0,9 százalékos éves ütem az idei elsőben 0,8 százalékra esett, és a második három hónapos periódus teljesítménye is alaposan elmaradt a várttól, az első becslés szerint mindössze 1,2 százalék lett. Az alacsony olajárak megviselték a bányaipart, az erős dollár miatt a feldolgozóipar is szenvedett. Utóbbi szektorban kedvező változás érzékelhető, így az atlantai Fed harmadik negyedévi GDP-előrejelzése 3,8 százalékos, a New York-ié 2,6 százalékos éves iramot vetít előre.

A helyzetet és a döntéseket is befolyásolja azonban az elnökválasztási kampány. A republikánus jelölt, Donald Trump az 1,2 százalékos növekedést sokkolónak nevezte, míg a demokrata Hillary Clinton azt hangsúlyozza, hogy 2010 óta 15 millió új munkahelyet hozott létre a gazdaság. Igaz, Clinton sem elégedett a válság utáni évek visszafogott fellendülésével. Abban egyezik programja Trumpéval, hogy korszerűsíteni kell az infrastruktúrát, ám ő egyebek között a minimálbért és a gyermekgondozási támogatást emelné. Trump nagy adócsökkentési programot hirdet – bevételsemleges módon, azaz eltörölné a kedvezmények zömét, és egyszerűsítené a rendszert –, emellett a nemzetközi kereskedelmi megállapodások felülvizsgálatát is ígéri. A republikánus jelölt ma Detroitban beszél gazdasági programjáról, amelyben az újdonság az lehet, ha részletezi, miként képzeli el a társasági adóterhek mérséklését. Szerző: Blahó MiklósOriginal Article