NASA: átlépett egy határt a globális felmelegedés

A NASA szerint átlépett egy lélektani határt a globális felmelegedés. Az iparosodás előtti időszakhoz képest 1 Celsius fokkal nőtt az átlagos globális hőmérséklet, de ami ennél is aggasztóbb, hogy a növekedés üteme is felgyorsult. Ha 3 fokra nő ez az érték, az már valódi katasztrófa lesz az emberiség számára. Márpedig ez szinte elkerülhetetlen, az elmúlt alig több mint egy évben az amerikai országos óceán- és légköri hivatal (NOAA) és a NASA is hivatalosan adatait elemezve.

A cikk a hirdetés után folytatódik Ezek szerint ugyanis a most magunk mögött hagyott június volt a valaha volt legmelegebb június, és az elmúlt fél év volt a legmelegebb 6 hónap. A felmelegedés folyamata pedig már a 14. hónapja tűnik megállíthatatlannak: zsinórban ennyiszer dőlt meg a havi globális átlaghőmérsékleti rekord. Eközben a Föld tengeri jégkészlete is történelmi mélységben van, 1985 februárja óta pedig nem fordult elő, hogy a havi globális átlagos hőmérséklet alacsonyabb lett volna, mint az adott hónapra vonatkozó átlagos érték.

Mindeközben egy másik érdekes, és szintén az időjárásra kiható jelenséget is megfigyelt a NASA. Mégpedig azt, hogy idén júniusban teljesen eltűntek a napfoltok. A folttalan nap pedig a naptevékenység visszazuhanását jelzi és ha ez gyakoribbá válik, és elérjük a minimális naptevékenységet (szoláris minimum), az egyes kutatók szerint egy új jégkorszak kezdetét is jelentheti, igaz, ez afféle mini jégkorszak lehet, ami naptevékenységhez kapcsolódóan pár kiugróan hideg évet vagy telet jelenthet, nem pedig évszázadokban mérhető lehűlést. Paul Dorian meteorológus és napmegfigyelő legutóbbi jelentése szerint a nap júniusban már másodszor csendesült el teljesen, ami jelentheti, hogy érkezik a következő szoláris minimum, úgy 2019-2020 körül.

A NASA szerint a Nap természetes ciklusai 11 évente ismétlődnek. A ciklusokat a napfolttevékenység aktivitásával mérik. Amikor a napfolttevékenység minimumra csökken, felléphet a Maunder-minimum fázis, amit irtózatosan kemény telek kísérnek. A XVII. századi fogcsikorgató tél, a kis jégkorszak 1645-ben kezdődött, és olyan fagyok kísérték, hogy a Temze is befagyott tőle. Egy másik, kevésbé intenzív, de hasonló periódust hozhat a Dalton-minimum, utoljára 1790 és 1830 között volt.

A napfolttevékenység csökkenésnek egyéb súlyos következményei is lehetnek. Megnő a kozmikus sugárzás szintje, ami például roncsolhatja az űrhajósok DNS-ét. Ugyancsak megnő az extrém ibolyántúli sugárzás, ami lehűtheti a Föld felső légkörét. Bár ez csökkentené a légellenállást, és így a műholdak könnyebben pályán maradhatnak, a Föld körül felhalmozódna a keringő űrszemét, ami szintén az űrhajósok életét veszélyeztetné.

A Föld kibírja, az ember nem

Az első – földművelés előtti – civilizációk előtti több mint 130 ezer évben a jelenleginél sokkal nagyobb hőmérsékleti változások, akár 12 Celsius-fokos ingadozások is voltak. A Föld túlélte a jégkorszakot is és más, a mostaninál is nagyobb felmelegedéseket is, vagyis a bolygó nincs veszélyben. Annál inkább az élővilág. Az emberi fejlődést ugyanis az tette lehetővé, hogy stabil hőmérsékleti értékek kialakítottak egy emberi életre alkalmas környezetet. A tudósok szerint 3 Celsius-fokos változás már ránk nézve katasztrofális lenne.

2050-re lakatlan területek lesznek a hőség miatt

Németh Lajos, a TV2 meteorológusa azt mondta: jelentős, kimutatható különbségek vannak időjárásunkban az elmúlt 150-200 év feljegyzései alapján is, de elég csak egy emberöltőre visszagondolni és érzékelhető is a legszembetűnőbb eltérés.

„A statisztikák is mutatják, de a bőrünkön is érezzük, hogy az évszakok közötti átmenet egyre inkább kezd elmosódni, az átmeneti évszakok, a tavasz és az ősz, sokkal kevésbé jellegzetesek, mint korábban” – mondta Németh Lajos.

A két hét kitartó szárazságra – amire akkora szükség lenne – még várnunk kell. A legfrissebb előrejelzések szerint a hét közepéig még csapadékosabb és hidegebb lesz az idő, mint szokott. Szerdától azonban felmelegedés veszi kezdetét.

Németh Lajos, azt mondta: ez már régóta nem csupán elmélet, vagy tudományos okfejtés. Minden évszakban és az egész élővilágban észlelhetők a változások. – Egyre több virág nyílik szokatlan időpontban, a hideg mérhetően jóval később kezdődik, mint száz vagy akár ötven évvel ezelőtt és sokkal több a szélsőséges, nem az évszakra jellemző kilengés az időjárásunkban.

A klímamodellek azt mutatják, hogy a mediterrán éghajlat egyre északabbra tolódik, és a jövőben hosszú, aszályos nyarakra és csapadékos, esős telekre számíthatunk. Ha felgyorsulnak a változások, az élővilág nehezen alkalmazkodik. Márpedig a globális felmelegedés egy friss kutatás szerint hamarosan drámaivá válik. Az évszázad derekára legalább egymilliárd ember lesz kénytelen más éghajlaton élni, mint a XX. században. Más lesz a Föld éghajlata. Magyarországé például inkább a firenzeihez fog hasonlítani akkor. Nem sok időről beszélünk, néhány évtizedről, addigra olyan lesz az időjárás itthon, mint most tőlünk, 200-300 kilométerre délre.

Szerző: VR-összeállításOriginal Article