Jön a kínai atom

Három angliai és két romániai atomerőműben is lesz kínai tulajdonrész a tervek szerint. Bár ezzel a kínai atomipar még csak hídfőállást építene ki Európában, külföldi terjeszkedése lendületes. Kínában már 34 atomreaktor működik, 20 épül és 40-et terveznek a World Nuclear Association adatai szerint, miközben a kínai atomipari vállalatok több földrészen is beszálltak, illetve beszállni készülnek nukleáris projektekbe. Pakisztánban két blokk épül a részvételükkel, hasonló együttműködésekről pedig Argentínával, valamint afrikai és ázsiai országokkal tárgyalnak. Több helyen már megállapodások, szándéknyilatkozatok születtek.

A cikk a hirdetés után folytatódik A három angliai projekt közül az elsőről, a Hinkley Point C-ről éppen tegnap terveztek végső beruházási döntést hozni, de az eredményt lapzártánkig nem hozták nyilvánosságra. A fővállalkozó francia EDF-nek az okozott főfájást, hogy nem látható biztosan, megtérül-e majd a két reaktorblokk magas, 18 milliárd fontos költsége. (Pedig az Európai Bizottság jóváhagyásával az atomerőmű állami támogatást is élvezhet, mert az áramát adott ideig és adott áron adhatná el.) Ráadásul az EDF partnere, a China General Nuclear Corporation (CGN) korábban jelezte, hogy egyedül nem építi meg a Somersetbe tervezett atomerőművet, amelynek egyébként a harmadát ellenőrizné a tavaly októberi stratégiai megállapodás alapján.

Szintén tavaly októberben dőlt el, hogy a két társaság a Hinkley Point C után a suffolki Sizewell C-t, utána pedig az essexi Bradwell B-t építené meg. Az előbbiben egyötöd rész, az utóbbiban kétharmad jutna a CGN-re. A Bradwell a már leállított Bradwell atomerőmű telephelyén indulna, várhatóan kínai tervezésű Hualong One reaktora lesz. Ugyanakkor – harmadik lévén a sorban – még csak a tervezés tervezésénél tartanak. Az utóbbi két projekt még későbbre csúszik, ha a Hinkley
Point C-re sem bólintottak rá.

Bár a felsoroltak nem jelentenek túl nagy kínai hányadot, Angliában egyesek ezt is sokallják. Igaz, eközben az EDF nyolc angliai atomerőműben 15 reaktort üzemeltet Angliában, és Hinkley Point C elleni valódi aggály sem a kínai részvétel, az említett gazdaságossági aggály.

Romániában a Cernavoda atomerőmű két új blokkjának megépítése és ezzel 51 százalékos részesedés megszerzése várhat a kínaiakra – ezen belül ismét a CGN-re – egy 2014-es szándéknyilatkozat alapján. A cég az ott már bevált, kanadai Candu típusú reaktort fogja telepíteni. Minden kivitelező számára új, de épp most későbbre halasztott lehetőség Lengyelország első két atomerőművének a megépítése is. Bulgáriában egyelőre mindenki hoppon maradt: Belenében 2014-ben (hivatalosan pénzügyi okokból) leállították az atomerőmű építését. A saját, buseri atomerőműve bővítésén dolgozó Irán épp most venné meg 550 millió euróért a Belenében beépített orosz, természetesen még használatlan berendezéseket.

A kínai atomcégeknek persze nem lesz könnyű dolguk Európában. Földrészünk keleti részén az orosz Roszatom pozíciói erősek, a nyugatin főleg az ottani cégeké, és mindenütt – de főleg a Roszatom rovására – terjeszkedne a japán ellenőrzésű, amerikai Westinghouse.

Szerző: B. Horváth LillaOriginal Article