Japánban először lefúrnak a földkéreg alá 30 km mélyen!

Mérések immár műholdakról is készülnek, főleg a mágnesesség ingadozásairól, de az anyagi valóságról csupán elméleteink vannak. Pontosan mi van az átlagosan 30 kilométer vastagságú földkéreg alatt? Vízgőzös gránitpokol? Ezen a helyzeten változtatna a Mission Mohole (Mohorovicic-lyuk küldetés), amelyet jelenleg szerveznek európai, japán és amerikai geológusok.

Azt pontosan egyelőre csak sejteni lehet, hogy mit is találunk majd odalent

Andrija Mohorovicic horvát kutató az 1909-es zágrábi földrengés adatainak kiértékelésekor figyelt fel arra, hogy a földkéreg alatti köpenyben 30 százalékkal gyorsabban terjedtek a rengéshullá­mok, ami masszívabb rétegre utal. Róla nevezték el Moho-zónának a kéreg és a köpeny közötti részt, ahová eddig csak a Kola-félszigeten próbáltak meg lefúrni, de a szovjet vállalkozás 1989-ben elakadt, mert 180 fokos forróságban a fúrófej használhatatlanná vált.

Elképzelhető, hogy odalent rejtett óceánok gőzölögnek

Ezúttal nem tengerszintről fúrnának, hanem annak fenekéről. Három terület van a Csendes-óceán mélyén, ahol a földkéreg mindössze 4-6 kilométer, az egyik legjobb Hawaii mellett, és Japán napi 140 millió forintért bérbe is adná a világ egyetlen szuperhajóját, amely alkalmas lehet a nagy áttörésre. A 210 méter hosszú Chikyu 130 méter magas fúrótornyából 10 kilométerre is lehetne jutni, bár lehet, hogy 11-re kellene. Drága mulatság lesz, mert a stabilizáláshoz szükséges hat hajócsavar motorjai százmillió forintos nagyságrendben fogják nyelni az üzemanyagot, az anyagköltségről, logisztikáról és ellátásról nem is beszélve.

Ezúttal nem a tengerszintről, hanem a fenékről kezdenének /Grafika: Barna Renáta

A rejtély feloldása persze minden pénzt megérne. Két évvel ezelőtt, egy brazíliai vulkánkitörés után, egy parányi gyémántban a tudósok ringwoditot találtak, amely csak elképesztően nagy nyomás alatt tud kialakulni. Eddig csupán üstökösök kőzetanyagából tudták kimutatni. A hozzávetőleg 500 kilométeres mélységből érkező, három milliméter átmérőjű drágakőben víz nyomaira is bukkantak, ami igazolhatja a régi feltételezést, miszerint a földköpenyben rejtett óceánok gőzölögnek, sőt valószínűleg onnan jöttek fel, hogy a bolygó 70 százalékát beborítsák. Annyi bizonyos, hogy Verne Gyula hősei csak a képzeletben tudnának lemászni a Föld középpontja felé.

A japánok Chikyu hajójával lehetne csak elérni ilyen mélységbe /Fotó: Europress- Getty Images

33 méterenként emelkedik a hőmérséklet

Geometrikus grádiens. A geológusok így nevezik a tengeri mélyfúrások adataiból kikövetkeztetett szabályszerűséget, miszerint a Föld külső kőzetrétegében 33 méterenként átlagosan egy fokkal nő a hőmérséklet. Mifelénk, a Kárpát-medencében ez méterenként legfeljebb 20 Celsius-fok. A Kola-félszigeti fúrás alapján a tudósok úgy számolják, hogy 15 kilométeres mélységben, tehát hozzávetőleg a földkéreg felénél 300 Celsius-fok lehet a hőmérséklet, a Moho-zóna határánál pedig a 400 Celsius-fokot is meghaladhatja. A földtömeg és a mágnesesség összefüggései alapján a tudósok úgy vélik, a gigantikus méretű köpenyben 4000 Celsius- fokos forróság is uralkodhat, ami a mag felé a 6000 fokot is meghaladhatja. A halmazállapotok felfoghatatlanok, mert a több ezer méteres mélységben uralkodó extrém nyomás a folyékony kőzetből is szilárdan mozgó anyagot csinál.

A korábbi próbálkozások rendre elakadtak, most azonban új módszerrel érnék el az áhított mélységet /Fotó: Shutterstock