Bitcoin: jövő vagy utópia?

Készpénz, bankkártya vagy bitcoin? Magyarországon ma még elképzelhetetlen, hogy egy termék eladója vagy egy szolgáltatás nyújtója a fizetés esedékességekor e kérdést szegezze nekünk. Ez nem is csoda. Míg ugyanis a készpénz a föníciaiak óta létezik, s az első bankkártya 1950-ben jelent meg – Magyarországon 1988-ban –, addig a bitcoin alig hétéves. Egy internetes fórumozó, alias Satoshi Nakamoto (akinek a „civil” neve máig nem ismert) 2009. január 3-án alkotott meg egy nyílt forráskódú digitális eszközt, amelyet bitcoinra keresztelt (az angol ‘coin’ kifejezés magyarul pénzérmét jelent).

A bűvös szám: 21 millió

Bitcoinhoz jutni ma már csak vásárlás vagy árucsere útján lehet, bányászni (azaz kibocsátani) kevésbé. A virtuális pénz mennyisége sem végtelen ugyanis, a megfelelő kódok generálására pedig a Távol-Keleten már szerverparkok épültek ki. A bitcoinok folyamatosan kerülnek forgalomba világszerte, egyre csökkenő ütemben. A maximális, 21 milliós mennyiséget várhatóan az évszázad végére érik el, ezt követően – hasonlóan az aranyhoz – a meglévő mennyiség szabja majd meg az értékét, miután a felső határt eleve beleprogramozták a hálózatba, az utólag már sehogy sem növelhető.

A cikk a hirdetés után folytatódik Magyarországon már megalkotásának évében, 2009-ben megjelent e virtuális pénznem. Akkor még alig ért valamit, ma már azonban egy bitcoinért százezer forintot fizetnek. „Egy bitcointranzakció nagyon olcsó, a díja csupán pár forint, függetlenül attól, hogy tíz, vagy egymilliárd forintot küld át az ember, és a jóváírás azonnal megtörténik” – érvel Debreczeni Barnabás, a Magyar Bitcoin Egyesület elnökségi tagja. A hitelkártyák és más online fizetőrendszerek használata drágább, azok használatakor tranzakciónként akár egy-öt százalék is lehet a díj. Más kérdés, hogy míg készpénzzel mindenhol lehet fizetni, és – különösen a városokban, nagyobb településeken – alig van már olyan hely, ahol ne fogadnák el a bankkártyát, addig a bitcoinnal még messze nem ez a helyzet.

Kockázatok és kárviselési szabályok

Annak ellenére ugyanis, hogy idehaza már évekkel ezelőtt megjelent, jelenleg csak három helyen lehet automatából bitcoint vásárolni, még ha egyre több szolgáltató el is fogadja azt. A budapesti VI. kerületi Anker Klubban például már lehet fizetni vele, február óta pedig a Budapest Taxi autóiban is – a szolgáltató ezzel válaszolt az Uber fejlesztéseire. „Itt volt a lehetőség, hogy szélesebb fizetési palettát mutassunk az utazóközönségnek” – magyarázta Horváth Csaba, a Budapest Taxi ügyvezetője.

A fizetés alapjául szolgáló alkalmazást kifejlesztő cég szerint a vállalkozásoknak megéri elfogadni a bitcoint, mert azt jelenleg nem sok helyen költhetik el a magyarok. “Magyarországon körülbelül nyolcmilliárd forintnyi virtuális pénz van forgalomban, s még nem is említettem azokat a külföldieket, akik hazánkba jönnek és van bitcoinjuk. Ez a jövő fizetési eszköze” – jegyezte meg Lőwy András, a Coinpay Zrt. vezérigazgató-helyettese.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) azonban arra figyelmeztet, hogy a bitcoin sokkal kockázatosabb, mint a felhasználók által már jól ismert elektronikus fizetési megoldások, jelesül a bankkártya vagy az elektronikus pénz. Nincs ugyanis kibocsátójuk, nem tartoznak egyetlen ország hatóságának, jegybankjának a felügyelete alá sem és nincsenek megfelelő felelősségi, garanciális, kárviselési szabályok. Ezért az MNB szerint a bitcoin használata előtt rendkívül körültekintőnek kell lenni, fokozott óvatossággal kell eljárni.
Annak ellenére, hogy az Európai Bíróság (EB) döntése a magyar piacon is irányadó. „Úgy kell tekinteni, mintha forinttal, euróval, dollárral vagy bármilyen más valutával fizetnénk, csak ez a bitcoin lesz. Az EB ítélete alapján ezt ugyanolyan pénznek, ugyanolyan valutának kell tekinteni, mint bármely másikat. Semmilyen speciális szabály nem vonatkozik a használatra, nincs szükség kerülő utakra” – közölte Pajor Dávid ügyvéd, a bitcoin szakmai berkekben ismert lobbistája.

Piramisjáték? Pénzmosás? Heckerek?

Hívei szerint az, hogy a bitcoin a többi elektronikus fizetőeszköztől eltérően nem függ központi kibocsátóktól és hatóságoktól, nemhogy veszélyt hordoz, hanem még előnnyel is jár. Nevezetesen, lehetetlenné válik a fedezetlen pénzkibocsátás és ezen keresztül az infláció gerjesztése. Emellett azt állítják, a bitcoin rendszere sok tekintetben még a banknál is nagyobb biztonságot kínál, mondván, ha a bank csődbe megy, akkor az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) csak egy bizonyos mértékig nyújt garanciát. Igaz, a százezer eurós, most 31 millió forintnak megfelelő maximum egy átlagos összegű megtakarítás tulajdonosának nem kevés.
További érv a bitcoin mellett, hogy hálózatát világszerte az interneten keresztül összekapcsolt számítógépek milliói alkotják, így annak megbénításához az egész web működését kellene ellehetetleníteni. Márpedig a szakértők úgy vélik, a technika jelen állása szerint a bitcoin rendszere feltörhetetlen.

Elküldeni egy bitcoint olyan könnyű, mint egy e-mailt, azaz egyetlen klikkel el lehet indítani az átutalást, ami állítólag legalább annyira biztonságos, mint az online bankolás. Sőt, a bitcoin rendszerének alapjait alkotó titkosító eljárások fejlettebbek és fokozottabb védelmet biztosítanak, mint a hagyományos bankokéi. Arra azonban ügyelni kell, hogy az átutalások visszafordíthatatlanok, a bitcoin rendszerében ugyanis nem létezik visszatérítés. Bármilyen összeget csak és kizárólag annak a fogadója adhat vissza az eredeti elküldőnek – önszántából, új, önálló tranzakcióként. Ez a visszafordíthatatlanság azzal is járhat, hogy ha valamilyen rosszindulatú program eltulajdonít bitcoinokat, azokat a hagyományos bankszámlákkal ellentétben esélytelen visszaszerezni.

A készpénzzel való fizetéshez hasonlóan a bitcointranzakciók is lehetnek névtelenek. Azokat ugyanis kizárólag a bitcoincím fémjelzi – amelyből azonban egyetlen kattintással tetszőleges mennyiséget lehet generálni. A legtöbben minden fogadott összeg után megújítják a címüket. E névtelenség miatt tartanak ugyanakkor sokan attól, hogy a bitcoin pénzmosásra, névtelen zsarolásra használható, gyerekpornó és illegális hackertevékenység fizetsége lehet. Ezekre általában az az egyik, nem túlságosan megnyugtató magyarázat, hogy az amerikai szenátus tagjai szerint illegális tevékenység folytatásához a készpénz a leghatékonyabb fizetőeszköz.

Egy másik ellenérv, hogy a központi árszabályozás hiánya a bitcoin árfolyamát nagyon változékonnyá teszi, a teljes monetáris bázishoz képest alacsony forgalom mellett mozgó ár pedig gyakran szélsőséges mértékű változásokat – hirtelen felfutásokat és drasztikus összeomlásokat – eredményez, mint például egy alacsony közkézhányadú tőzsdei részvény esetén. Emiatt, és a korai használók által birtokolt nagy mennyiségű bitcoin okán szokták piramisjátékhoz hasonlítani a rendszert.

A hálózat biztonságát garantáló és frissen kibocsátott bitcoinokkal jutalmazott bányászás 2013-ra jelentős iparrá nőtt, az egymással versenyző szereplők hatalmas számítási erőforrásokat üzemeltetnek. Ez óriási hardver- és energiaigénnyel jár, ami sokak szerint fölösleges és túlzó társadalmi költség egy fizetési rendszer fenntartásáért. E kritikának sincs feltétlenül alapja – állítják a bitcoinhívők –, amíg nincs rendelkezésre álló pontos adat a megszokott pénzügyi szolgáltatók – POS-eszközök, ATM-ek, banképületek – energiaigényéről. Ezekkel szemben a bitcoinrendszer állandóan üzemel, központosítatlan mivolta miatt nincs szünet a szolgáltatásban.

A cikk a Manager Magazin 2016 áprilisi számában jelent meg.

Fizessen elő most akciósan!

Szerző: Csabai KárolyOriginal Article