Megerősödött Erdogan "szultán"

Legutóbb nyolc éve, a világgazdasági válság kirobbanása után zuhant akkorát a török líra, mint péntek éjjel, amikor a hadsereg egy része puccsot kísérelt meg Recep Tayyip Erdogan ellen. Az elnök videoüzenetében utcára szólította híveit, akik a katonaság Erdogan-párti részével meghiúsították a puccskísérletet.A cikk a hirdetés után folytatódik

A líra azonban a pénteki csaknem 5 százalékos esés után továbbra is nagy ingadozást mutathat, s a török papírokat válogatás nélkül szórhatják ki a befektetők, mivel a piacok legnagyobb ellensége maga a bizonytalanság.

Erdogan politikájának legfőbb kritikusát, az Egyesült Államokban száműzetésben élő muszlim vallástudóst, Fethullah Gülent vádolta meg a puccskísérlet kitervelésével, ő azonban határozottan cáfolta, hogy bármi köze lenne ehhez. Többen azt sem tartják kizártnak, hogy Erdogan maga tervelte ki a puccsot, hogy kedvére tisztogathasson a hadseregben. Ez a nézet azt követően terjedt el, hogy Erdogan a puccsot isten ajándékának nevezte.

Politikai sokk

Jorge Mariscal, a UBS Group befektetési igazgatója nem várt politikai sokknak nevezte a török puccskísérletet, amelynek a líra gyengülésnél hosszabban tartó negatív hatásai lehetnek. Jeffrey Kleintop, a Charles Schwab & Co. stratégája azonban úgy gondolja, hogy a globális piacokon nem változtatja meg érdemben a kockázati étvágyat az esemény. Szerinte ez sokkal kisebb jelentőségű történet a piacok számára, mint a Brexit.

A piaci hatás azonban sokak szerint attól függ, hogy a politika hogyan reagált Törökországban a puccsra. Az elnök a több mint 260 halálos áldozatot és 1500 sérültet követelő puccskísérlet után azonnal meg is kezdte a tisztogatást, s csaknem hatezer embert vettek őrizetbe, akik között magas rangú tisztek, bírák és ügyészek is vannak. Elemzők szerint Erdogan még inkább megerősítheti hatalmát, s folytathatja a török demokrácia lebontását, az elnököt a politikai elemzők már „szultánként” emlegetik.

A péntek esti események előtt nem lehetett panasz a török gazdaság teljesítményére. A tőzsdeindex Kelet-Európa második legnagyobb növekedést mutatta idén, és megelőzte az összes fejlett piacét is. A gazdaság az első negyedévben 4,8 százalékkal növekedett, meghaladva az elemzők várakozását, s jó jel volt az is, hogy a lakosság érdemben növelte a fogyasztását.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető közgazdásza

Jó jel a piacok számára, hogy a puccskísérletet hamar leverték, így a kormány működése nincs veszélyben. Ez tompíthatja a hétfői piaci reakciót, a hatás sokkal kisebb lesz, mint ha sikeres puccsot hajtottak volna végre. Már pénteken sem volt kedvező a nemzetközi hangulat a nizzai terrortámadás után, és a török események sem kedveznek a kockázatosabb eszközöknek és a feltörekvő piacoknak. A forint gyengülhet hétfőn reggel, és a kereskedés elején a globális tőzsdeindexek is eshetnek a nyitás után, de később valamelyest megnyugodhatnak a piacok. Ezzel együtt a dollár és az arany erősödése várható.

Kulcsfontosságú ország

Ennek azonban most vége szakadhat. Emad Mostaque, az Ecstrat Ltd. feltörekvő piacokkal foglalkozó stratégája szerint a török részvények 20 százalékot veszíthetnek értékükből, amivel az egész idei többletteljesítményüket leradírozhatják. Érvelése szerint annak ellenére növekszik a török kockázati prémium, hogy a puccskísérlet elbukott. Meglehet, hogy a törökök ennél kisebb veszteséggel megússzák, hiszen az 1997-es sikeres puccs után 15 százalékot esett a török tőzsdeindex.

Ha a bizonytalansági időszak sokáig tart, azt meg fogja érezni a török gazdaság is, hiszen az országnak a GDP 4,5 százalékára rúgó fizetésimérleg-hiányuk van. A török jegybank azonnal igyekezett megnyugtatni a piacokat, s közölték, hogy mindent megtesznek a pénzügyi stabilitás megőrzésének érdekében. A befektetők azonban a központi bankban is egyre kevésbé hisznek, mert Erdogan a jegybankra is igyekszik kiterjeszteni a befolyását. Ha pedig a külföldi tőke kiáramlik az országból, az azonnali negatív hatással lesz a növekedésre, s Erdogan lépéskényszerbe kerül. Az pedig most végképp nem lenne szerencsés, ha a török gazdaság teljesítménye drasztikusan romlana, hiszen a NATO-tag Törökország a földrajzi elhelyezkedése miatt kulcspozícióban van a migránsválság kezelésében és az Iszlám Állam elleni közdelemben.

Leépíti a demokráciát

A világ vezető hatalmai a puccskísérlet után egyhangúlag kiálltak a demokratikusan megválasztott török elnök mellett. Igaz, nem is volt más választásuk, noha az elmúlt években a nyugati államok vezetői nem titkolták azt az álláspontjukat, hogy elítélik Erdogan politikáját, amiért lebontja a demokráciát, a fékek és ellensúlyok rendszerét, és autokratikus rendszert épít ki.

Az EU-nak most mindennél fontosabb, hogy a szomszédságában rend uralkodjon, hiszen a törökök nélkül elképzelhetetlennek tűnik a migránsáradat megfékezése. „Elképzelhetetlen a stabilitás a régióban belpolitikailag stabil és demokratikus Törökország nélkül” – mondta Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter egy vasárnapi lapinterjúban. A német diplomácia vezetője hangsúlyozta: a puccskísérlet után az a legfontosabb, hogy az ország a demokratikus és jogállami játékszabályok tiszteletben tartása mellett nyugalomra leljen.

Figyelmeztették Törökországot

Miután Recep Tayyip Erdogan megkezdte a tisztogatást, keményebb hangot ütöttek meg az USA és az EU vezetői. John Kerry amerikai külügyminiszter figyelmeztette török kollégáját, Mevlüt Cavusoglut, hogy ártanak a két ország kapcsolatának azok a törökországi megnyilatkozások, amelyek azt sugallják, hogy az Egyesült Államoknak köze lett volna a török puccskísérlethez.
Günther Oettinger, az Európai Unió digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztosa pedig arról beszélt, hogy a török kormánynak nem szabad tovább korlátoznia a demokratikus alapjogokat a meghiúsult puccskísérlet nyomán. A Welt am Sonntag című német vasárnapi lapnak azt mondta, hogy ha Erdogan az utóbbi napok történéseire az alapvető jogok további megnyirbálásával reagál, azzal a török elnök csak eltávolodik az Európai Unió és a NATO által képviselt értékektől.

Elemzők szerint a puccskísérletre adott első elnöki válaszok alapján Törökország számára aligha van visszaút a demokratikus rend irányába. Sokkal inkább arra van esély, hogy Erdogan tekintélyelvű rendszerének megerősödésével eltávolodik Európától, ami miatt növekszik a politikai bizonytalanság, s a befektetők is büntetni fogják az országot.

Timothy Ash, a Nomura londoni elemzője szerint a nyugati hatalmak nagyon lassan alakították ki álláspontjukat a török kormány további támogatásáról, és úgy tűnt, hogy meg akarják várni, miként alakul a puccskísérlet, mielőtt felsorakoztak volna „a győztes” mögé. A Nomura vezető stratégiai elemzője szerint Erdoganék ezt nem fogják elfelejteni, és emiatt nem kizárt, hogy Törökország a nyugati demokratikus berendezkedés modelljétől az ázsiai típusú modellek felé sodródik majd.

Szerző: Hornyák JózsefOriginal Article