Égető szükség van képzett szakmunkásokra

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai is azt mutatják, hogy egyre kritikusabb a munkaerőhiány Magyarországon. A Budapest vonzáskörzetében lévő cégek több mint 18 ezer embert tudnának azonnal foglalkoztatni, a feldolgozóiparban pedig még soha nem kerestek ennyi embert.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Az idei első negyedévben a nemzetgazdaság legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásainál 36 ezer, a költségvetési intézményeknél 14,5 ezer állás várt betöltésre. Előbbi közel 9 ezres, mintegy 33 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. (És ezek csak a bejelentett állások, ennél nyilvánvalóan sokkal több dolgozó hiányozhat a gazdaságból.)

Lakatos Péter hangsúlyozta: „Ezért javasoltuk, hogy a belső munkaerő-tartalékok maximális kihasználása és a vállalati munkaerő hatékonyságnövelése mellett állami koordinációval tárjuk fel a határon túli, szakmailag jól képzett munkaerőforrásokat, akiknek a számára vonzó lehet a magyarországi munkavállalás.”

Az MGYOSZ közelmúltbeli javaslata szerint azonnal 100-200 ezer főre lenne szükség a magyar munkaerőpiacon, s a javaslatot felkarolta a Varga Mihály vezette nemzetgazdasági tárca is. „A mi olvasatunkban Varga Mihály a gazdasági szereplőket biztosította arról, hogy a kormány figyel, és nyitott a problémáik megoldására akkor is, ha ez eddig szokatlan eszközök alkalmazását igényelheti” – mondta lapunknak Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke, aki szerint nincs ellentmondás Varga Mihály és Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter érvelése között. Szerinte Lázár János a magyar munkavállalókat és munkanélkülieket nyugtatta meg abban a tekintetben, miszerint a kormány nem engedi, hogy a munkaadók olcsó importált munkaerővel leszorítsák a béreket, ezzel kiszorítva a magyarokat a munkaerőpiacról. Ezzel egyébként az MGYOSZ is egyetért, s érvelésük szerint nem lenne bérleszorító hatása a munkaerőhiány pótlásának, viszont biztosítaná a gazdaság egészséges működését, hiszen a munkaerőhiány nem válna a gazdasági növekedés és a beruházások korlátjává.

„Munkáltatói szempontból természetesen csak a képzett, teljesítőképes és a vállalati kultúrába beilleszkedni tudó és akaró szakmunkások jöhetnek számításba – emelte ki Rolek Ferenc. – Emellett nyilvánvaló előny lenne a magyar nyelv ismerete is, de ennek realitása csekély” – tette hozzá. Úgy vélte, hogy a nyelvi képzési és integrálási programok sokat segíthetnek ezen a területen is.

Lakatos Péter hozzátette, hogy a munkaerőhiány enyhítéséről folytatott diskurzusban nem szorulhatnak háttérbe az egyéb feladataink, amilyen a hatékonyságjavítás, a modern IT-lehetőségek kihasználása, demográfiai (reprodukciós) motiváló eszközök vagy például az országon belüli mobilitás serkentése. „Kulcskérdés a leszakadók, közmunkások minél nagyobb arányú integrálása és a képzési rendszerünk megújítása” – zárta szavait az alelnök.

Szerző: VGOriginal Article