Kevés lehet az új hulladékégetőre 50 milliárd forint

Magyarországon 120-150 milliárd forintból lehetne akkora hulladékégető kapacitást létesíteni, amekkorával ártalmatlanítható a máshogy már nem hasznosítható lakossági szemét. A költségbecslést Orbán Tibor, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének elnöke adta a Világgazdaságnak.

A cikk a hirdetés után folytatódik A szakember úgy számolt, csak annyi ilyen szemétről kell gondoskodni, amennyi az uniós szinten elvárt 70 százalékos újrahasznosítás után visszamarad. Ez évi körülbelül egymillió tonna, ebből 400 ezer tonnával továbbra is megbirkózik a rákospalotai hulladékhasznosító (Huha). A további 600 ezer tonnához szükséges egyik új égető a Budapesten tervezett Huha 2. lenne, ez évi 60 ezer tonna szennyvíziszapot és 300 ezer tonna szemetet égetne el. Ugyanakkor Orbán Tibor szerint a Huha 2-re előirányzott 50 milliárd forint valószínűleg csak barnamezős beruházásra elég, egy zöldmezős projekt elvihet további 10-15 milliárdot is.

„Ha eldől, hogy még mindig jobb a hulladékokat energetikailag hasznosítani, mint lerakni, akkor Budapesten kívül még legfeljebb két mű létesülhetne, de inkább csak egy, esetleg Debrecenben” – véli Orbán Tibor. Csakhogy ez még messze nem dőlt el. A több évtizede folyó vitához egyébként komoly segítséget adott az ERBE 2011-ben kiadott tanulmánya, amely szerint a hulladékoknak egy adott energiatartalom alatt a szemétdombon, afölött a kazánban a helye.

„A hulladékégetés nem energetikai, hanem hulladékkezelési kérdés” – jelentette ki a Világgazdaságnak Stróbl Alajos, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület elnökhelyettese. A szakember szerint csak azért tűnik olcsónak az égetőben keletkezett hő, mert a költségeket a hő mellett előállított áram viseli. Utóbbi ugyanis – mint megújuló energia – támogatott áron eladható. Szintén csak hulladékkezelési mellékterméknek tekinti az égetők áramát Chris Hardie is, aki a „hulladékból energiát” típusú (waste to energy, WTE) erőműveket tervező Schmidt Hammer Lassen Architects partnere.

Stróbl Alajos ráadásul az égetést a hulladékkezelésen belül a legdrágább módszernek tartja, miután már egy 1997-es tanulmány is kilogrammonként 280 forintra tette a szemétégetés költségét. Nem csoda, hogy eddig egyetlen kormány sem vágott bele a Huha 2 több évtizede dédelgetett tervének megvalósításába. Egy ideig még a rákospalotai égető 9 milliárd forintba kerülő felújítása is kérdéses volt. Egy ilyen égető egyébként azért kerül nagyon sokba, mert viszi a pénzt a hulladék előkezelése, tárolása, tömörítése, rakodása, keletkező gázainak vákuumos elvezetése, majd az égetéskor keletkező füst szűrése. A kéményt tisztább gáznak kell elhagynia, mint amilyen oda bekerült. Ezért nem is megoldás a hulladékot vegyes tüzelésű, szenes, netán biomasszakazánokba juttatása. A világon közel hatszáz WTE-üzem működik, ebből mintegy 480 Európában. Kínában most épül a világ legnagyobb, évi 1,8 millió tonna szemét égetésére képes égetője, 350 millió euróból. A távol-keleti országban a következő három évben további háromszázat terveznek. Szerző: B. Horváth LillaOriginal Article