Az év végére tolódhat az amerikai kamatemelés

Az amerikai tőzsdeindexek felfelé araszoltak, a dollár pedig gyengült valamelyest, miközben élénkült a kereslet az arany és a jen iránt annak nyomán, hogy szerdán magyar idő szerint késő este a Fed közzétette a június közepén tartott kétnapos ülés jegyzőkönyvét, amely a bizonytalanság növekedéséről árulkodik a döntéshozók körében. A piacon úgy is értékelték a vitáról közölt részletes beszámolót, mint annak lenyomatát, hogy a jegybankárok keresik a fogódzókat, miért ne emeljék tovább a hosszú évek után decemberben feljebb tolt kamatokat.

A cikk a hirdetés után folytatódik A Roubini Economics elemzői szerint legkorábban decemberben szigoríthat a Fed, ha egyáltalán. Ám ha a piacok a vártnál hamarabb megnyugodnának a Brexit okozta sokk után, akkor szeptember még szóba jöhet. A piacok valóban kiárazták a júliusi emelés eshetőségét, s jelenleg mindössze nyolcszázalékos a valószínűsége annak, hogy a jegyban idén hozzányúl az irányadó rátához.

A júniusi ülésen a résztvevők még csak aggodalmuknak adtak hangot a brit kilépési szándékot illetően, s pénzügyi kilengéseket vizionáltak a távozás híveinek győzelme esetére. Ám a referendum óta megszólalt Stanley Fischer alelnök, Loretta Mester clevelandi és John Williams San Franciscó-i elnök, akik persze szeretnének tisztábban látni a folyamatok sűrűjében, de korlátozott hatásra számítanak, s nem módosítják önnön előrejelzéseiket.

A jegyzőkönyv közzététele előtt egy nappal John Williams például azt mondta, hogy legföljebb egy-két tizedszázalékot változhat a növekedési prognózis, a helyzetet nagyjából ugyanúgy értékeli, mint a múlt hónap közepén. Akkor valóban alig írták át az előrejelzést, sőt kitartottak az idei két emelés említése mellett, bár a jövő évre és 2018-ra a korábban elképzelhetőnek vélt négy-négy szigorítást három-háromra faragták le.

A Fed vezetőit leginkább az tartotta izgalomban júniusban, hogy a májusi foglalkoztatási jelentésben csak 38 ezer új munkahely jelent meg. Igaz, abban egyetértettek, hogy egyetlen hónap adatából nem lehet messzemenő következtetéseket levonni. De abban azért nem, hogy miért. A résztvevők egy része egyszeri tényezőkre, statisztikai zajra hivatkozott, s azzal érvelt, hogy a regionális felmérések kedvezőbb képet festenek a munkaerőpiacról. Ám mások azt feltételezték, hogy a gazdasági aktivitás általánosságban is gyengülhetett. S akadtak, akik szerint inkább már a munkaerőhiány akadályozza meg a cégeket a foglalkoztatás bővítésében, a bérek is emelkednek, a meghirdetett állásokat pedig megfelelő jelentkezők híján nem töltik be. Vita alakult ki az inflációról is. Egyesek úgy gondolták, hogy középtávon az iram eléri a kétszázalékos célt, mások leszögezték, ebben egyáltalán nem biztosak.

A kamat maradt a 0,25–0,50 százalékos sávban, s a döntéshozók egyetértettek abban, hogy minden az adatoktól függ, szeretnének meggyőződni arról, hogy az infláció üteme valóban a kívánt szint felé tart, s a foglalkoztatási helyzet is tartósan javul. Az ülést követően Janet Yellen elnök sajtóértekezleten számolt be az elhangzottakról, pár nappal később a kongresszus mindkét házának illetékes bizottságai előtt beszélt újra, még éppen a brit népszavazás előtt, s meghallgatásán a kulcsszó a bizonytalanság maradt. A júniusi foglalkoztatási jelentés pénteken jelenik meg, az elemzők úgy becsülik, 180 ezer új munkahely keletkezhetett. A Fed számára a bizonytalanságok közepette ez ígérkezik kulcsinformációnak a július végi ülés előtt.

Szerző: Blahó MiklósOriginal Article