Erőteljesen lazított a kormány

Átszabta a 2014–2020 közötti uniós költségvetési időszak támogatásának felhasználási szabályait a kormány, megemelve az igényelhető előleget.
Eddig a pályázati keretek több mint felét meghirdették már. Egy-másfél évig is eltarthat azonban, míg az ajánlatkéréstől az első brüsszeli számlák kiegyenlítéséig eljut az adott projekt. Addig uniós pénzből csak az infrastruktúra-fejlesztéseknél szokásos 20-30 százalék előlegre volna esély. Ezt próbálta első körben feltornázni a magyar kormány 50 százalékra, az Európai Bizottság azonban – mint korábban megírtuk – nem hajlik ilyen mértékű előfinanszírozásra, mert fedezet nélküli kifizetésnek tartja. A magyar kormány ragaszkodik a tervhez, még azon az áron is, hogy a magyar költségvetés állja az előleget. Az új verzió szerint akár a támogatás teljes összege erejéig.

A cikk a hirdetés után folytatódik Alapesetben a nyertes pályázók 50 százalék előlegre tarthatnak igényt a támogatási szerződés aláírását követően. A plafon legfeljebb egymilliárd forint lehet természetes személy, mikro-, kis-, középvállalkozás, civilszervezet, egyházi jogi személy, nonprofit gazdasági társaság esetében. Ennél többet, 75 százalékot ér, ha kutatás-fejlesztésről van szó. Száz százalékra jogosultak a költségvetési szervek, helyi önkormányzatok, állami cégek, helyi önkormányzatok, köztestületek, ha számláikat a kincstárnál vezetik, vagy az uniós forrásból nyújtott költségvetési támogatások kezelésére a kincstárnál külön fizetési számlával rendelkeznek, vagy ha 500 millió forintnál kisebb a támogatás összege.

A határok azonban nincsenek kőbe vésve, a rendelet alapján bármely nyertes kérhet 50 százaléknál magasabb előleget, ha likviditási tervvel alá tudja támasztani a magasabb előlegigényt. Ehhez persze az irányító hatóság és a gazdasági miniszter egyetértése is szükséges. Ha az emelést engedélyezik neki, akkor viszont a kincstárnál kell fizetési számlát nyitnia, s erről a számláról csak a támogatott projekt megvalósítása érdekében adhat fizetési megbízást.

Szankciókat is rendelt a kabinet az uniós források, pontosabban az azokat megelőlegező költségvetési pénzek nagyvonalú kilapátolásához. Vissza kell fizetni az előleget, ha – főként helyszíni ellenőrzések alapján – bebizonyosodik, hogy a támogatást nem rendeltetésszerűen használták, vagyis nem a projektre költötték. De akkor is, ha egy éven belül nem nyújtanak be igénylést időközi kifizetésre, tehát nincs jele annak, hogy érdemi munka folyna. Ha a megszabott határidőre nem fizetné vissza a delikvens a jogtalanul felvett előleget, s az nem is hajtható be tőle, akkor a kedvezményezett, de még a többségi tulajdonosa adószámának törlését is kezdeményezik. Ettől ugyan a pénz még nem lesz meg, az esetleges csalás kockázatát a költségvetés viseli.

A másik gazdaságélénkítő lépés, hogy még idén meghirdetnek mintegy 500 milliárd forintnyi pályázatot – erősítették meg az elsőként a Magyar Időkben közölt hírt a Miniszterelnökségen. A kiíró a vasút- és közútfejlesztéseket menedzselő Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt., amely a kivitelezésen kívül várhatóan 20,5 milliárd forint értékű mérnökpályázatot hirdet meg. Az építőipari cégek ugyanis már jelezték, hogy elapadtak a megrendeléseik a vontatott ügymenet miatt. A strukturális alapok összesen mintegy 7800 milliárd forintos keretéből 100 milliárdot fizettek ki – azt is a magyar költségvetésből utalták át –, és bő ezermilliárdra köttetett szerződés tegnap délig. Szerző: Vitéz F. IbolyaOriginal Article

free themes? 24x7themes is #1 for the best free wordpress themes