Szerencsés az MNB

Az előző évinél háromszor magasabb, közel 95 milliárd forint nyereséggel zárta 2015-öt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) – erősítette meg az MNB éves jelentésében. Ebből futotta, hogy az ellene irányuló támadások hatására 50 milliárdot osztalékként befizessen a költségvetésbe – akkora kiadásra már valószínűleg nem lesz szüksége, mint a Pallas Athéné alapítványoknak eddig juttatott 267 milliárd.

A cikk a hirdetés után folytatódik Alapvetően e tétel kigazdálkodása magyarázta, hogy bár a jegybankok mindenütt nonprofit intézményként működnek, az MNB Matolcsy György 2013. márciusi elnöki beiktatása óta kiemelt figyelmet fordít arra, hogy nyereséget érjen el. Emiatt nem tesz feltétlenül lépéseket az ellen, ha a forint gyengül, hiszen így a korábban erősebb árfolyamon a devizatartalékaiba tett eszközein többlete keletkezik. Miközben azon is nyer, hogy egyre lejjebb viszi az alapkamatát, amiben a kedvező nemzetközi környezet is segít.

Azon továbbra is veszített az MNB, hogy a mérlegfőösszege több mint 80 százalékát kitevő devizatartalékot döntően forintforrásokból finanszírozza, és a devizahozamok elmaradnak az átlagos forintkamattól. Ám a közel 43 milliárd forintos nettó kamat- és kamat jellegű veszteség csak a fele a 2014-esnek.

Forintfronton azért bukott kisebbet az MNB, mert a naptári napokkal súlyozott átlagos jegybanki alapkamat 2015-ben mintegy 74 bázisponttal csökkent, miközben az irányadó rátához kötött kamatozású forintkötelezettségek (kötelező tartalék, likviditást lekötő instrumentumok) átlagállománya is alacsonyabb lett. Igaz, mérséklődött a deviza kamat- és kamat jellegű nyereség is, ami arra vezethető vissza, hogy a devizatartalékok az MNB programjainak hatására 2015 júniusától csökkenni kezdtek, miközben az azokon elérhető eurókamatok is lejjebb mentek.

A devizaárfolyam-változásból az MNB az előző évinél csaknem kétharmaddal kisebb, de így is jelentős, közel 178 milliárdos nyereségre tett szert. A profitcsökkenés oka egyrészt, hogy a devizatartalék hivatalos és bekerülési árfolyama közötti eltérés szűkült, a 2014. végi 21,47 forint/euróról 14,95-re. Másrészt amiatt is kevesebbet profitált az MNB, hogy az előző évinél kevesebb devizát adott el az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adósságkezelő műveleteihez és a lakosság fogyasztási devizahiteleinek forintosításához.

A devizatartalékok 4,26 milliárd euróval 30,3 milliárdra csökkentek 2015 végére, elsősorban amiatt, hogy az ÁKK prémium magyar államkötvénye februárban 1,5 milliárd dollár, decemberben pedig 1 milliárd euró értékben lejárt, októberben pedig az MNB 10 milliárd japán jen értékű kötvénye futott ki. Emellett az év második felében közel 1,1 milliárd eurónyi előtörlesztés történt. Mintegy 1 milliárd euróval mérsékelték a tartalékokat más adósságkezelési tételek.

A korábbi évekhez hasonlóan a legjelentősebb tartaléknövelő tétel az Európai Uniótól kapott transzfer volt, ez 2015-ben 4,4 milliárd euróra rúgott. A devizatartalék saját hozama 50 millió euró volt. A lakossági devizahitelek konverziójához köthető kifizetések mintegy 3,8 milliárd, míg a rövid fedezetű betétállomány változása mintegy 340 millió euróval csökkentette a devizatartalékokat.

Szerző: Csabai KárolyOriginal Article