Nőtt a nyugdíjpénztártagok száma

Újra nő az önkéntes nyugdíjpénztárak taglétszáma. Az idei első negyedév végén ismét meghaladta az 1,15 milliót a tagok száma, vagyis ha csak néhány száz fővel is, de bővült a tábor, ami azért nagy szó, mivel 2008 szeptembere óta mindegy egyes negyedévben csökkenést mértek. A fordulatban szerepet játszott, hogy az év első három hónapjában csaknem 12 ezren csatlakoztak az intézményekhez, ami kompenzálta a kilépő, a nyugdíjba vonuló és az elhunyt tagok miatti kiesést.

A pénztártagok egyre komolyabban veszik az öngondoskodást. A munkáltatói befizetések a tavalyihoz hasonló szinten maradtak, 8,34 milliárd forintot tettek ki. Az egyéni befizetések viszont csaknem 8 százalékkal emelkedtek 2015 első három hónapjához képest, és az első negyedévben megközelítették a 14,5 milliárd forintot. A jegybank adatai szerint az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések több mint héttizedét ma már az egyéni befizetések adják. Ez a tendencia jó hír a pénztáraknak, ha ugyanis tagjaik saját adózott jövedelmükből is szívesen áldoznak a nyugdíjcélú öngondoskodásra, akkor az intézmények fennmaradása kevésbé függ majd a cafeteriaszabályok változásaitól.

A portfóliók értéke is tovább nőtt az első negyedévben. A tagok egyéni számláin március végén 1187,4 milliárd forint volt, ez számlánként több mint egymillió forint. A vagyonkezelők jól teljesítettek az első három hónapban, csaknem 26,8 milliárd forintnyi hozamot termeltek, ami három hónap alatt 2,3 százalékos, évesítve pedig átlagosan körülbelül 9,5 százalékos hozamot jelent. Üröm az örömben, hogy március vége óta már nem teljesítettek túl jól a kasszák, az alapok többségének csökkent az árfolyama. A jegybank honlapjára feltöltött adatok szerint azonban még mindig a pluszban áll idén a legtöbb nyugdíjalap. Az elmúlt évekkel ellentétben az idén a kevesebb kockázatot vállaló alapok állnak jobban, a sok állampapírt tartó klasszikus portfóliók többsége 1,5-2 százalékos pluszban van. A legnagyobb vagyont kezelő kiegyensúlyozott alapok 1-1,5 százalék közötti hozamot értek el az év eleje óta, de az MKB kiegyensúlyozott portfóliója például május közepéig több mint 2,3 százalékot szedett fel magára.

A jó befektetési eredmény fontos a kasszáknak, a nem fizető tagoktól ugyanis a minimális tagdíjat csak a pozitív hozam terhére vonhatják le. Ezen a címen az első negyedévben 474 millió forintot vontak le a számlákról. Erre a pénzre szükség is volt, hiszen az első negyedévben az intézmények működési szinten veszteségesek voltak, 229 millió forint volt a szektorszintű deficit. Ezt a nem fizetők hozamából egyelőre sikerült kompenzálni, ha azonban eltűnik a hozam, veszteséges marad az ágazat.

Önálló támogatást kérnek a pénztárak

A cafeteriarendszer átalakítása érzékenyen érinti a pénztárakat, a nyugdíjkasszák tagdíjainak – s így bevételének – harmada, az egészségpénztárak bevételeinek csaknem kétharmada származik a munkáltatói befizetésekből. A Miniszterelnökséget vezető Lázár János miniszter által bejelentett javaslatra, miszerint a cafeteriát részben készpénzben, részben SZÉP-kártyára kapnák a dolgozók, a pénztárak is reagáltak.

A pénztárak cafeteria-rendszeren kívüli önálló támogatást szeretnének – közölte az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége. A munkáltatók ösztönzésének csökkenése, esetleges megszüntetése ugyanis – önálló – támogatás nélkül, dolgozók százezreit érintené hátrányosan a szövetség szerint.

Szerző: Herman BernadettOriginal Article