Költségvetés: a turizmus nyerte a legtöbbet a vitában

Kell a pénz – körülbelül ennyivel indokolta a kormányzat, hogy egyetlen hétvége alatt 323 millió forinttal megemelték a jövő évi áfabevételi előirányzatot. Hivatalosabban, vagyis szó szerint ez úgy hangzik, hogy egy bizonyos indítvány támogatása miatt lett „szükséges a forrás megteremtése és a főösszegek módosítása”. Éppen az utolsó utáni pillanatban, vagyis a költségvetési bizottság hétfői, az úgynevezett összegző módosító javaslatot elfogadó, vagyis tulajdonképpen az érdemi költségvetési változtatásokat lezáró ülésén.

A cikk a hirdetés után folytatódik Ezt követően már szinte alig van hátra valami a 2017-es büdzsé elfogadásából: ha a jövő héten hétfőn a plenáris ülésen megszavazzák a most kialakított összegző javaslatot – vagyis a módosításokat –, akkor az így kialakuló egységes büdzsét elküldik a Költségvetési Tanácsnak, majd az véleményezi a tervet, és ha a grémium nem talál kifogást, két hét múlva jöhet a végső elfogadás. Mindez szinte már csak formalitás, a vita ezen szakaszára már minden eldőlt. A végére persze a hiány nem változik, és marad az eredetileg benyújtott 1166,4 milliárd forint, miközben az eredetileg 18 541 milliárd forintban meghatározott kiadási főösszeg is alig megy feljebb, mindössze 56 milliárd forinttal. A hivatalos indoklás szerint a jobban teljesítő gazdaság miatt növekednek az adóbevételek, és ez ad lehetőséget az osztogatásra.

Ez a szemmel alig látható, 0,3 százalékos módosítás persze valójában sokkal nagyobb: összesen mintegy 160 milliárd forintot rendeznek át a honatyák a jövő évi büdzsétervben. A módosítás legnagyobb vesztesei az önkormányzatok lesznek. Az iskolák államosításával járó, közel 50 milliárd forintos elvonás után igazi veszteseivé vállnak a jövő évi büdzsének: 7 százalékkal, 45 milliárd forinttal kapnak kisebb támogatásokat az ideinél, miközben ezen felül további 21 milliárdot kell majd befizetniük a közös kasszába szolidaritási hozzájárulásként. A vita egyértelmű nyertese továbbra is a 15 milliárd forinttal gazdagodó turisztikai terület, míg a kormányhivatalok fejlesztése kapta a második legnagyobb összeget a lobbiharcban: 5,5 milliárd forintot.

A képviselők közül Kucsák Lászlót lehet a legsikeresebbnek nevezni: Pestszentlőrinc-Pestszentimre képviselője 3 milliárd forinttal javasolta megemelni a kültéri sportparkokra elkülönített, eredetileg is 2,4 milliárd forintos keretet, és végül az indítványát kormányzati módosításként ugyan, de elfogadhatják. Időközben egyébként a kabinet maga is külön határozatban erősítette meg a fittparkok programjának beindítását. A felnőttek kültéri edzőtermei Kucsák szerint egyébként főként a panelházas területeken kiemelkedően fontosak.

A második leghatékonyabb Lezsák Sándor, aki egyrészt maga kezdeményezte, hogy a hozzá köthető Lakitelek Népfőiskola működtetését átvevő alapítvány számára méltó helyet teremtsenek. Ehhez az illetékes társaság számára szerinte 1,7 milliárdos támogatás kell, amelyből az állam jövőre mintegy 1,6 milliárdot ad. Ezenkívül persze a költségvetés eleve tartalmazott egy 300 milliós támogatást a népfőiskolának, és egy 5,6 milliárd forintos előirányzatot a szervezet beruházásával összefüggő feladatokra. Ezt azonban tovább emelték a múlt héten. Kormányzati indítványra – és majdnem a legutolsó pillanatban – összesen 323 millió forinttal nőtt a keret pénteken úgy, hogy ez a javaslat voltaképp utólag került bele a kabinet módosítási csomagjába.

A hétfői, utolsó pillanat utáni módosítás, amely éppen ennyivel emelte meg – minden különösebb indoklás nélkül – az áfabevételeket, ennek a kiadásnak kereste meg a fedezetet. Az utolsó utáni módosítások vesztese a Várpalotai Trianon Múzeum: eredetileg 44 milliót kaptak volna, ám a módosításokkal ehhez 176 millió forintot akartak hozzáadni a képviselők. A kormányzat azonban úgy látta, hogy 220 millió forint azért sok lenne az intézménynek, és elég lesz a százmillió is: az így megspórolt 120 millió a garanciavállalási keretet erősíti majd.

Szerző: Várkonyi IvánOriginal Article