Egyre több pénzt keresnek a magyarok

Márciusban a bruttó átlagkeresetek 6,6, a nettó 8,2 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel ezelőtt. A közfoglalkoztatottak nélkül számolva 7,2, illetve 8,8 százalékos volt a bruttó és a nettó keresetnövekedés az egy hónappal korábbi 6,6 és 8,2 százalék után – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A cikk a hirdetés után folytatódik A vállalkozásoknál a bruttó kerestek 6,0 százalékkal, a nettó keresetek 7,7 százalékkal, a költségvetési szerveknél 10,1, és 11,8 százalékos volt a bérnövekedés a közfoglalkoztatottak nélkül számolva.

A keresetek emelkedésre a minimálbér és a garantált bérminimum idei 5,7 százalékos emelése, a fegyveres testületek illetményemelése és a szociális területen dolgozók részére kifizetett kiegészítő pótlék is hatással volt. A nettó keresetek emelkedése a személyi jövedelemadó mértékének 1 százalékpontos csökkenése miatt nagyobb a bruttóénál – fűzte hozzá a KSH jelentése.

NGM: Továbbra is kiemelkedő mértékű a reálbér-növekedés

A versenyszférában – a legalább 5 embert alkalmazó vállalkozásoknál – tekintélyes, 65 ezres létszámbővülés ment végbe 2015 márciusához képest. Ez főként a vállalkozások munkaerő iránti kereslet-növekedésének, a munkát terhelő adók csökkentésének, a Munkahelyvédelmi Akciónak, illetve az aktivitást ösztönző intézkedéseknek köszönhető – írja a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében.

Forrás: KSH

Suppan Gergely : Több mint 6 százalékkal is emelkedhetnek a reálbérek idén

"Idén 5 százalékos bruttó bérnövekedésre számítunk, ami az adóváltozások miatt 6,6 százalékos nettó bérnövekedést eredményezhet, így az idénre várt 0,9 százalékos infláció mellett 5,7 százalékos nettó reálbér növekedésre számítunk" – írja Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. A bérnövekedés mértéke azonban ezt is meghaladhatja, mivel egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani a következő években, amit az elmúlt hetekben folytatott bértárgyalások – egyes esetekben kétszámjegyű bérmegállapodások – is tükröznek, miközben egyes ágazatokban folyatódik az életpályamodellek bevezetése.

Így a nettó reálbérek akár jóval dinamikusabban, 6 százalék feletti mértékben is emelkedhetnek. Az elmúlt években elhalasztott fogyasztás, a mérlegkiigazítási folyamat előrehaladása, a devizahitelek rendezése során kiszámíthatóvá váló törlesztő részletek, valamint a háztartások nettó pénzügyi vagyonának rekordszintre emelkedése miatt a következő években a háztartások fogyasztása lehet a gazdasági növekedés húzóereje – írja Suppan.

„A keresetek emelkedésében szerepet játszik az is, hogy több szektorban, például a kiskereskedelemben, az informatikai ágazatban is munkaerőhiány tapasztalható, ez pedig nyomást gyakorol a munkáltatókra, azaz magasabb béreket eredményez” – kommentálta a friss adatsort Németh Dávid , a K&H Bank vezető elemzője. A szakember hozzátette, hogy ez a folyamat nem újdonság, de egyre erősebben jelentkezik a gazdaságban.

Németh Dávid azonban azt is elmondta, hogy az éves összevetésben mindössze 0,9 százalékos növekedésről, negyedéves szinten pedig visszaesésről tanúskodó első negyedéves GDP-adatból az is látszódott, hogy a belső fogyasztás az év első három hónapjában nem volt képes ellensúlyozni a többi GDP-komponens visszaesését.

„Az viszont tény, hogy már az elmúlt negyedévekben a belső fogyasztás egyre nagyobb mértékben járult hozzá a GDP bővüléséhez” – mondta a szakember. Szerinte a lakossági megtakarítások továbbra is fontos szerepet játszanak, ez pedig megmutatkozik az alulfogyasztásban. „Ez azt jelenti, hogy a lakosságnak vannak bepótolnivaló vásárlásai, amelyek még nem csapódtak le a kereskedelemben” – mondta Németh Dávid.

Úgy látja, hogy az alacsony infláció és a nettó bérek emelkedése miatt a nettó reálbérek is jelentősen 7-8 százalékkal emelkednek. Ha ez tartóssá válik, akkor pedig nő az esélye annak, hogy a háztartások hajlandóak lesznek többet fogyasztásra költeni, ez pedig a GDP-re is kedvező hatással lesz.

Szerző: MTIOriginal Article