Varsó újabb pofont kaphat a minősítőktől

Pawel Salamancha pénzügyminiszter nem gondolja, hogy leminősítik Lengyelországot. fotó: AFP Nagy meglepetés volna, ha a Moody’s Investors Service ma nem hozna valamilyen negatív döntést Lengyelország adósbesorolásáról: a Bloomberg által megkérdezett 21 elemzőből csak egy számít erre. Kilencen úgy vélik, a hitelminősítő negatívra módosítja az egy évtizede stabil kilátásokat, a többiek viszont arra számítanak, hogy a szuverén devizaadósságokra adott osztályzatot rontja le a Moody’s a 2002-óta meglevő A2-es szintről (hasonló arányban jelez leminősítést a Reuters elemzői felmérése is). Az eddigi osztályzat az ötödik legalacsonyabb a befektetésre ajánlott kategóriában a Moody’s rendszere szerint, de így is eggyel magasabb a Fitch 2007 óta megtartott besorolásánál, és kettővel a Standard & Poor’s (S&P) által adottnál. A cikk a hirdetés után folytatódik Az S&P idén januárban vitte le a lengyelek besorolását BBB pluszra (ez nála a harmadik legalacsonyabb befektetési kategória), akkor még ez meglepetést okozott, különösen azért, mert a tavaly novemberben hatalomra került populista Jog és Igazságosság (PiS) politikájával magyarázta döntését. Az S&P lépése után a zloty négy és fél éve a legnagyobb zuhanást szenvedte el az euróhoz képest, a lengyel kötvények hozama két éve nem látott szintre emelkedett; ilyen reakciókra most nemigen számítanak az elemzők, mert a PiS-hatást már beárazta a piac. Maga a Moody’s is figyelmeztetett áprilisban, hogy hitelezési szempontból negatívnak tartja a növekvő lengyel politikai kockázatokat – ezzel együtt Pawel Szalamacha pénzügyminiszter még tegnap is azt mondta a parlamentben, hogy nem tudja, mit lép a Moody’s, de a pozitív gazdasági mutatók láttán nem gondolja, hogy negatív döntést hoznának. Az utóbbi két évben (tehát a PiS kormányra kerülése előtt) minden negyedévben 3 százalék fölött volt az év/éves GDP-növekedés Lengyelországban, 2015 utolsó negyedévében 4,3 százalékra szökött fel.

Az idei első negyedéves adatot ma teszi közzé a lengyel statisztikai hivatal, az elemzők 3,5 százalék körüli bővülésre számítanak. Még ebben sem érződhet igazán a kormány intézkedéseinek hatása, de a piacok és a befektetők egy sor lépést tartanak aggasztónak: ilyen a bankokra kivetett és a kereskedelmi szektornak beígért különadó, az évi 5 milliárd eurót felemésztő plusztámogatás a gyerekes családoknak, a nyugdíjkorhatár várható visszacsökkentése, a személyi jövedelemadó mentességi határának tervezett felemelése, a kilátásba helyezett béremelések. Rossz néven vette a piac a devizahitelesek megmentésének módját is, mert a terhet nagyrészt a bankoknak kell viselniük.

Nem segített a kilátások megítélésének javításában a kormányfő, Beata Szydlo sem: ugyan a héten a Puls Biznesu gazdasági lapnak adott interjúban azt mondta, nem terveznek további ágazati különadókat, de azt is hozzátette – idézte a Reuters –, hogy jövőre csökkenteni akarják az áfát. A lengyel költségvetési hiány 2008 óta rendre 3 százalék fölött volt, csak tavaly sikerült leszorítani 2,6 százalékra, idén viszont ismét az uniós küszöb fölötti arányt várnak.

Szerző: Szabó MártaOriginal Article

free themes? 24x7themes is #1 for the best free wordpress themes