Ezek voltak a befektetők kedvencei

Szereti a lakosság a devizás befektetési alapokat. Miközben a forintos konstrukciók vagyona stagnált az elmúlt egy évben, az eurósoké 3, a dollárosoké pedig 25 százalékkal nőtt. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) adatai szerint eurós alapokban jelenleg már 1,46 milliárd eurónyi, dollárosban pedig több mint 400 millió dollárnyi vagyont kezelnek az alapkezelők. A devizás befektetések általában véve is kedveltek Magyarországon, a devizakészpénz- és a külföldi részvényállomány is nőtt az utóbbi időszakban a jegybank adatai szerint, aminek valószínűleg az is az oka, hogy sok kisbefektető az alacsony forintkamatok miatt inkább külföldi befektetést keres.

A cikk a hirdetés után folytatódik A devizás alapokon sem volt azonban sok nyereség az elmúlt évben. Az eurós alapok közül a legnépszerűbbek a pénzpiaci konstrukciók, ezeknek a hozama az elmúlt 12 hónapban a fél százalékot sem érte el. A legnagyobb eurós pénzpiaci alap, az OTP-é 0,02 százalékos hozamot ért el tavaly május óta. Ezt az alapot egyébként büntetik is a befektetők, a vagyona egy év alatt 70 millió euróval, 165 millió euróra csökkent, így el is veszítette első helyét a legnagyobb eurós alapok listáján. Jelenleg ez Erste Euro Ingatlanalap a legnagyobb hazai devizás alap, a vagyona nemrég átlépte a 235 millió eurót. Az Erste ingatlanalapját leszámítva egyébként a legnagyobb eurós alapok kivétel nélkül pénzpiaciak – minimális hozammal.

Az erstés ingatlanalap tavaly május óta több mint 2 százalékos hozamot ért el, ez a többi eurós alaphoz viszonyítva szép teljesítmény. Csupán három alap volt, amelyik jobb eredményt ért el ez idő alatt. Az egyik az OTP Alapkezelő Föld Kincsei abszolút hozamú árupiaci alapja volt, amelynek éves hozama jelenleg megközelíti a 17 százalékot, emellett az OTP Supra és a CIB Élmezőny Plusz alap hozama volt magasabb az ingatlanalapénál. A viszonylag kevés jól teljesítő alap mellett van jó néhány viszont, amelyik két számjegyű mínuszban áll egy év után, többségük valamilyen részvényalap. Az idén egyébként az eurós feltörekvő piaci részvényalapok sokat ledolgoztak a korábban összeszedett mínuszokból, különösen igaz volt ez az afrikai, a török és az orosz alapokra.

Az eurós alapok befektetőit többnyire az árfolyammozgások sem vigasztalhatják, az euró-forint ugyanis az elmúlt két évben nagyjából 310 körül volt, vagyis az árfolyamváltozáson sem sokat nyerhettek. Hasonló helyzetben lehetnek a dolláros alapokat választó befektetők is, hiszen a dollár-forint árfolyam tavaly ilyenkor is 275 körül alakult. A dolláros alapok között is a pénzpiaciak a legkedveltebbek, ezeknek a hozama sem érte el azonban az egy százalékot sem az elmúlt évben. A többi alapban pedig a legtöbbször még ennyit sem fialt a befektetett pénz. A legjobban teljesítő dolláros konstrukció a Budapest Alapkezelő rövid kötvényalapja volt, ez 1,4 százalékot szedett magára 12 hónap alatt, sok fejlődő és feltörekvő piaci dolláros részvényalap viszont bőven tíz százalék fölötti bukóba került.

Szerző: Herman BernadettOriginal Article