Az MNB-alelnök továbbra is öt nagybankot szeretne

A bankrendszerre most már sokkal pozitívabban tekint a nemzeti bank, mint korábban – mondta Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a Portfolio Hitelezés 2016 konferencián. A bankrendszer a válság óta jelentősen megváltoztatta a mérlegszerkezetét. A háztartási devizahitelek eltűntek, az egyéb, vállalati hitelek csökkentek. A nagyvállalatok egyre több hitelt vesznek fel külföldről és az anyacégüktől, a teljes vállalati szektor hiteldinamikája épp ezért félrevezető. A kkv-hitelezés sokkal pontosabban mutatja a bankrendszer hozzájárulását a gazdasághoz, és a kkv-hitelezés bővül. A nagyvállalati hiteldinamika csökkenése nem tükrözi hűen a bankrendszer hozzáadott értékét, erőfeszítéseit. A kkv-hitelezés éves dinamikája 5-10 százalék közé emelkedhet, ez fogja húzni a teljes vállalati hitelezést.

A cikk a hirdetés után folytatódik A lakossági új hitelkihelyezések jelentősen emelkednek, de főleg a használt lakások esetében. A CSOK beindulásával persze az új lakáshitelezés is beindulhat. A hitel/fedezeti arány fokozatosan kúszik felfelé, egyre kevesebb önerővel finanszíroznak a bankok. Ennek a lakáspiacra is van hatása, az áremelkedés mögött azonban nem hitel bumm, hanem megtakarítási bumm van. A lakosság a megtakarításából vásárol második, harmadik, negyedik lakást az alacsony kamatkörnyezetben.

A bankrendszernek is kihívás ez, sosem voltak még ilyen alacsonyak a kamatok, erre fel kell készülniük a bankoknak is. A lakosság keresi a magasabb hozamú eszközöket, ez nem csak az állampapír, hanem az ingatlan is, amelynél 15 százalékos éves áremelkedést mértek. A lakásoknál a kereslet már beindult, a kínálat egy-két éven belül érheti utol ezt. A hitelállomány csökken, 2016 végére viszont megállhat a lakosság hitelállományának visszaesése, jövőre pedig növekedésnek indulhat a hitelezés. A Ptk. változtatása is segíthet ebben, a valódi jelzálogjog megteremtése olcsóbb hiteleket hozhat be.

A lakásárak növekedése jelentős, de nem lehet még buborékról beszélni. Az is kockázatos viszont, hogy megtakarítási bumm okozza a lakásárak emelkedését hosszabb távon.

Nagy Márton arról is beszélt, magas-e a bankok állampapír-állománya, ami jelenleg a mérleg 20 százalékát teszi ki. Ha a bankrendszer elkezd hitelezni, akkor a mérlegfőösszeg emelkedésnek indul, akkor az állampapír-állomány tovább nőhetne a bankoknál. A hozamgörbe azonban meredekebbé válhat, ezt a kockázatot kezelni kell.

A források összetétele is változott az elmúlt években. A hitel/betét arány 160 százalékon állt a válság csúcsán, jelenleg 80 százalék alatt van már. A bankrendszernek sok likviditása van már a hitelezéshez. Az sem jó, ha túl magas, de az sem, ha túl alacsony a hitel/betét arány. Megjelentek a jegybanki források is, a Növekedési Hitelprogram és az egyhetes betétek. Ezeknek a forrásoknak a jövőben csökkenniük kell. A betéti kamatok nagyon közel járnak az 1 százalékhoz, a devizakamatok pedig még alacsonyabbak, de negatív kamatok még nincsenek. A háztartásoknál nem is lesznek, de a vállalatoknál ez is elképzelhető.

A kamatcsökkentéseknél a bankrendszer marzsot és profitot veszít – hangsúlyozta Nagy Márton. Minden 1 százalékos alapkamat-csökkenés 20-30 milliárd forintot vesz ki a bankok zsebéből. A tőkekövetelmények is egyre szigorúbbak, az új szabályok alapján 2019-re 16 százalék körüli szintre nő a tőkekövetelmény a válság előtti 8 százalékról.

Nagy kihívás marad a bankok számára a nem teljesítő hitelek kitisztítása, ezzel javítani lehet a jövedelmezőséget. Az alacsony kamatkörnyezethez is alkalmazkodni kell, javítani kell a jövedelmezőséget, a hatékonyságot. A bubor-reform is kihívást jelent majd, emellett a készpénzhasználatot is vissza kellene szorítani. aA lakosságnál sokan nem tudnak, és nem is akarnak törleszteni, minden háztartásnál más eszközzel lehet kezelni a problémát.

A jövedelmezőség az alappája alapján tőkearányosan, 8 százalékos lehet. Ha az összeolvadásoknak köszönhetően csak 5 nagybank maradna, akkor 9 százalékos, ha pedig a portfóliókat is sikerül megtisztítani, 10 százalékos lehet a tőkearányos nyereség. Nagy hangsúlyozta: továbbra is 5 nagybankot szeretne látni az országban.

Szerző: Herman BernadettOriginal Article