Háromszor nagyobb is lehetne a nyugdíjemelés

Kevesebb lenne a nyugdíj még jövőre is, ha a kormány mindmáig megmaradt volna a svájci indexálásnál, vagyis nemcsak az inflációt, hanem felerészt a bérek emelkedését is figyelembe vette volna az ellátás emelésénél – derül ki a Világgazdaság számításaiból. Igaz: ha a kabinet nem becsüli rendre felül az inflációt, akkor ma – az érvényes rend szerint – a nyugdíjak 10 százalékkal volnának alacsonyabbak. A svájci indexálás 7,6 százalékkal magasabb növelést jelentett volna eddig. A másik oldalról közelítve: amíg a svájci indexálással a nyugdíjasok garantáltan megkapták volna ellátásuk reálértékének javítását, addig ez ma leginkább a szerencsén múlik.

A jövő évi tervezett inflációval megegyező, 0,9 százalékos nyugdíjemelés terve mind az ellenzéki pártoknál, mind a Nyugdíjasok Országos Szövetségénél ellenérzéseket váltott ki. A tiltakozók nem felejtették el megemlíteni, hogy a svájci indexálással az idősek sokkal nagyobb emelést kaphattak volna. Azt a metódust először 2009-ben, a válságintézkedések sorában módosították úgy, hogy 3 százalékos növekedés alatt az emelés csak az inflációt kövesse, és csak 5 százalék feletti gazdasági bővülés esetén kelljen a bérek növekedését 50 százalékos súllyal figyelembe venni (a kettő közti növekedés mellett az inflációnak 80, a béreknek 20 százalékos súlyt adott a szabály). Ezt a rendszert vetette el a Fidesz akkor, amikor tulajdonképpen semmi értelme sem volt: 2013-ban a 3 százalékos növekedésre esély sem volt, így a kormány a nyugdíjak reálértékének megvédése címén visszatért az inflációkövető rendszerhez.

A nyugdíjasok azonban nem ezzel jártak jól, hanem azzal, hogy a kabinet rendre túlbecsülte az inflációt: a nyugdíjemelések valójában mindig magasabbak lettek az előírtnál, így 2010 és 2016 között több mint 10 százalékkal emelkedett az idősek ellátásának reálértéke. Ha tetszik, visszakapták a 13. havi nyugdíjat – ami ugyan számukra kétségkívül örömteli, ám így a kormány nagyobb kiadásokat vállalt, mégpedig hosszú távra (egy százalék nyugdíjemelés mintegy 30 milliárd forintos kiadást hoz).

Más kérdés, hogy a svájci indexálással jövőre a tervezett 0,9 százalék helyett 3 százalékos emelést kapnának az idősek. Sőt: idén is az 1,6 százalékos, már most felülbecsültnek tűnő inflációs prognózis alapján adott növelés közel duplája, szintén 3 százalék kerülhetne a zsebükbe. Ám 2012-ben e számítási rend alapján az alacsony nettó keresetemelkedés miatt a nyugdíjak vásárlóereje csökkent volna, a tényleges nyugdíjemelésnél érdemben csak idén és jövőre hozna többet a svájci indexálás szerinti.

A nyugdíjasok azzal se jártak volna jól eddig, ha a Fidesz nem veti el a növekedéshez kötött átmeneti szabályt: a 3 százalék feletti növekedés esetére alkalmazott vegyes rendszerrel ugyanis 2014–15-ben egy százalék alatti emelést kaptak volna (kevesebbet a valójában alkalmazottnál). Jövőre viszont előnyösebb lett volna számukra e szabály megőrzése, akkor ugyanis 1,7 százalékos többlet járt volna a növekedéshez kötött súlyozás alapján.

Szerző: Várkonyi IvánOriginal Article