Újra reformokat kérhet Brüsszel

Varga Mihály a konvergenciaprogrammal. fotó: Reviczky Zsolt Szembemegy az Európai Bizottság elvárásaival a kormány, amikor nem tesz túl nagy erőfeszítéseket a hiány leszorítására és a strukturális deficit csökkentésére. A bizottság tavaly azt ajánlotta a kabinetnek, hogy a GDP 0,5-0,6 százalékának megfelelő kiigazítást hajtson végre, amivel teljesülne a strukturális deficitre vonatkozó korábbi, 1,7 százalékos hiánycél. Az eddig feszes költségvetési gazdálkodást folytató kormány azonban ehelyett most osztogatásba kezdett. Ezzel aligha lehet mérsékelni a hiányt. A tavalyi 2 és az erre az évre várt 1,9 százalék után jövőre 2,4 százalék lehet a deficit (korábban 1,7-et terveztek), vagyis ezzel nem kerül közelebb a strukturális hiányra vonatkozó elváráshoz, ami most már ráadásul nem is 1,7, hanem 1,5 százalékos. Kovács Árpád , a Költségvetési Tanács (KT) elnöke is arról beszélt a napokban, hogy a jövő évi büdzsé tervezete alapján a strukturális hiányt övezi leginkább bizonytalanság. Az pedig nagyon valószínű, hogyha az általában nem túl szigorú KT kritikát fogalmaz meg, akkor Brüsszelnek ennél komolyabb problémái lesznek. Azt a kormány is elismeri a konvergenciaprogramban, hogy a strukturális hiány átmenetileg emelkedik, ez alapján pedig a bizottság akár újabb kiigazításokat is elvárhat a kabinettől a várhatóan májusban érkező új ajánlásaiban. Pénzügyi szankció azonban akkor sem várható, ha a kormány a 2018-as választásokra készülve még nagyobb osztogatásba kezdene, hiszen ha nincs 3 százalék felett a hiány, akkor nem indítanak túlzottdeficit-eljárást. A cikk a hirdetés után folytatódik Brüsszel azonban más ajánlásokat is tett. Azt a javaslatot, hogy csökkentsék a torzító jellegű ágazati különadókat és a piacra lépés korlátait, a kabinet csak egy esetben fogadta meg: csökkentette a bankadót (azt sem teljesen emiatt). A Nemzetközi Valutaalap múlt heti országjelentésében úgy vélte: a kormány nem is akarja a többi ágazat extra terheit csökkenteni. Brüsszel februárban kiadott elemzésében megjegyezte, hogy az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat megszüntette ugyan a kormány – a bizottság felfüggesztő határozatára válaszul –, ám a többi különadónál nincs sok változás. Ez alapján idén újra a különadók eltörlésére szólíthatják fel az országot. A következő vitapont a munkaerőpiac lehet. Brüsszel szerint a közmunkára szánt forrásokat az elsődleges munkaerőpiacra való visszatérésre kellene átcsoportosítani. Habár a kabinet felsorolja a programjait, amelyek a piaci elhelyezést célozzák, a valóságban minden korábbinál több pénzt fordítanak idén és jövőre közfoglalkoztatásra. A nemzeti reformprogram szerint a „közfoglalkoztatás rendszerének fenntartását, aktiváló elemeinek erősítését indokolja, hogy a célcsoport tartós piaci foglalkoztathatósága más eszközökkel (mint a segélyezés) sem járt nagyobb hatékonysággal”. Ezért nőtt a közfoglalkoztatás finanszírozási kerete, a 2015-ös 270 milliárd forintról idén 340-re, a résztvevők száma pedig 213 ezerről 253 ezerre emelkedik. A közfoglalkoztatás kritikájának visszatérő eleme maradhat, hogy nagyon kevesen – hosszú távon 13 százaléknyian – tudnak elhelyezkedni az elsődleges munkapiacon, s az álláskeresési járadék időtartama mindössze 3 hónap, ami a legrövidebb az EU-ban.

Vannak azonban olyan pontok is, ahol haladást ért el a kabinet. Ilyen az alacsony jövedelműeket terhelő adóék csökkentése vagy az adókijátszás elleni küzdelem. Ez utóbbi az online kasszákat dicséri. A korrupció elleni küzdelem hiánya azonban újabb visszatérő kritika lehet.

Szerző: Hornyák JózsefOriginal Article