Hihetetlen konvergenciaprogramot adott be a kormány

Leadta a konvergenciaprogramot a kormány az Európai Uniónak, ám ebből legfeljebb annyi derül ki, hogy a kabinet nem kívánja elárulni senkinek, mivel készül 2018 után.

A cikk a hirdetés után folytatódik A gazdaságpolitikai programban a kormány a 3 százalékos növekedés tartós fennmaradásával számol, amit az export gyors ütemű bővülése mellett 2018-ban még az uniós források gyors lehívása segít, ám 2019-től kezdve ennek semmi nyoma nem lesz. A növekedést mindvégig segíti azonban a lakossági fogyasztás bővülése, így viszont a külkereskedelmi egyenleg pozitívuma folyamatosan visszaesik majd. A költségvetés egyenlege az időszak végére sem éri el azonban a nullát – a prognózis szerint 2020-ra is csak a GDP 1,2 százalékára csökken majd az államháztartási hiánya. Az adósságcsökkentés üteme emiatt lassabb is lesz, mint korábban jósolta a kormány. forrás: kormany.hu Igaz, a program azt leírja, hogy a jövő évi intézkedéseken túl más változással nem számol: vagyis nincs benne sem egykulcsos szja, sem a további áfacsökkentések hatása (holott az internet és az éttermi szolgáltatások esetén már Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is mondogatta, hogy a 18 százalékos kulcsra első lépésben csökkentenek, amit reményei szerint követhet újabb lépés).

Mindenesetre azt részletesen leírja a program, hogy a már meghozott intézkedéseknek milyen hatásai vannak a költségvetésre: igencsak emelik a hiányt. A legdrágább hosszú távon is a béremelés: ez jövőre a GDP 0,43 százalékába kerül ugyan, de aztán egészen 0,67 százalékig megy fel a költség. Ehhez képest a lakástámogatások és az áfacsökkentések is elhanyagolhatók.

forrás: kormany.hu Más kérdés, hogy a végső egyenleget nem ilyen mértékben rontják majd az intézkedések, hiszen a lakástámogatásoknak s a béremeléseknek is van bevétel-növelő hatásuk, miközben az áfacsökkentések a gazdaságot fehérítik. Az NGM hatásszámítása szerint mindenesetre a népszerűség javítását (is) célzó intézkedések a gazdasági növekedést több mint egy százalékkal növelik miközben a költségvetés egyenlegét a GDP 0,7-0,8 százalékával rontják. Szerző: Várkonyi IvánOriginal Article