A kamarának áll a zászló

„Ha egy üzleti partnerről akar informálódni, akkor támpontul ma a 2014. év végi mérleget, azaz másfél éves adatot lel a nyilvántartásban. Ez használhatatlan az üzleti élet biztonsága szempontjából” – magyarázta a Világgazdaságnak Parragh László , a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a cégregisztráció átvételének tervét. A cégbíróságoknál megállt az idő – tette hozzá –, az információkat gyorsabban kellene eljuttatni a vállalkozásokhoz. A cégbírósági tevékenységek zömét átvenné az MKIK, ilyen lenne a regisztráció, az adatrögzítés, a beadott dokumentumok átvezetése. A bírói döntést igénylő kérdések maradnának a bíróságokon, ezek az elnök becslése szerint az ügyek egy százalékát sem érik el.

A cikk a hirdetés után folytatódik A kamarai kezdeményezést az illetékes minisztériumok már vizsgálják, Parragh az esélyekről úgy fogalmazott: „Ha fogadni kéne, azt mondanám, hogy ezt a karikát be fogjuk húzni.” Arra a kérdésre, hogy a kamara mekkora költséggel, illetve apparátussal számol az új tevékenység átvételének kapcsán, Parragh nem bocsátkozott becslésbe, és nem kommentálta a lapunk által kalkulált évi 2,5-5 milliárd forint bevételi lehetőséget sem. Annyit szögezett le, hogy a kamara a jelenleginél hatékonyabb rendszert tervez, de nem számol nagyobb ráfordítással, és a vállalkozásokat terhelő díjemelésről sincs szó. Az akció része annak az elképzelésnek, amely szerint az adóhivatal, a munkaügyi hivatalok vagy az élelmiszerlánc-biztonsági hivatal adatbázisának összekapcsolásával juthatnának információhoz az üzleti élet szereplői.

A várható költségek megbecsléséhez az Országos Bírósági Hivatal (OBH) sem adott kapaszkodót. A cégügyintézés bírósági költségeit nem tartják külön nyilván, az üzemelő informatikai rendszer értékéről, a működtetés költségéről pedig azért nincs tudomásuk, mert az az Igazságügyi Minisztérium hatáskörébe tartozik. Ez azt is jelenti, hogy nem a bírósági szervezet dönt az informatikai fejlesztésekről. A törvényszékeken tavaly összesen 69 bíró foglalkozott kizárólag cégügyekkel, hozzájuk 446 ezer érdemi ügy érkezett. A létszám 2012-höz képest 40 százalékkal csökkent, miután az egyszerűbb feladatokat igazságügyi alkalmazottak vették át.

Magyarországon az 1875-ös kereskedelmi törvény hatálybalépése óta a cégregisztrációt a törvényességi felügyelettel egyetemben a bíróságok működtetik, a közhitelesség, illetve a bírói hozzáértést igénylő ügyek miatt. Bíróságon belüli cégnyilvántartás működik többek között Németországban, Ausztriában, Lengyelországban, Csehországban vagy például Görögországban is. Ezzel együtt elméletileg nem kizárt, hogy más állami szervezet végezze a cégregisztrációt egyszerűbb ügyekben – véli az OBH –, de a cégregiszter közhitelességét, működésének zökkenőmentességét, gyorsaságát végső soron az államnak kell biztosítania. Ugyanakkor az informatikai rendszer átalakítása tetemes költségekkel jár, és a cégadatok hasznosítása – amire most a minisztériumhoz tartozó Céginformációs Szolgálat jogosult – „komoly vagyoni értékkel bír”.

A változtatás egy sor jogszabály módosításával járna, és az OBH a jogorvoslati fórum átalakítása miatt a bírói létszám növekedését vetíti előre. Úgy ítéli meg, hogy „nagy kihívást” jelentene a több tízezer irat átadása, az új szervezetben hozzáértő ügyintézők munkába állítása, de annak megoldása is, hogy a bíróság továbbra is hozzáférjen a cégadatokhoz.

Szerző: Vitéz F. IbolyaOriginal Article